„Azért választom az adott filmet, mert szeretném megcsinálni. Ha olyan projekthez hívnak, ahol azt érzem, hogy az emberek azért dolgoznak benne, mert épp az biztosít számukra munkát, akkor az nem lesz élvezetes, háborús övezetben találnám magamat, s ilyenkor gondolkodás nélkül mondok nemet. A pénz ez esetben lényegtelen.”


Giacchino szó szerint megjárta a ranglétra minden fokát, mire az egykori videojáték-zeneszerzőből blockbusterek sokaságát jegyző, Oscar-díjas művésszé vált. Az olasz felmenőkkel rendelkező alkotó New Yersey-ben látta meg a napvilágot, tízéves korára pedig már nemcsak moziba szeretett járni, hanem stop-motion bábfilmeket is forgatott pincéjükben, bátyja pingpongasztalán. Alkotásainak készítésekor nagy figyelmet fordított arra, milyen zene kerüljön a képsorok alá – lenyűgözték őt John Williams Star Wars-muzsikái, és ámulatba ejtette a dallamokkal történő történetmesélés, a klasszikus hangszerelés világa. Középiskolai tanára – látva, milyen érdeklődést mutat a témák iránt – figyelmébe ajánlotta a School of Visual Arts képzését, ahol filmgyártásból diplomázott, ám mire végzett, már nemcsak a tananyagon keresztül kapott betekintést a filmesek világába, hanem a Universal Pictures New York-i kirendeltségén fél évig tartó, fizetés nélküli szakmai gyakorlati időszaka által is (ezalatt a Macy áruházláncnál is dolgozott, hogy finanszírozni tudja mindennapjait).
 
Az iskola végeztével elfogadta a stúdió állásajánlatát, nem sokkal később azonban átnyergelt a Disney-hez, s ez a váltás vezetett ahhoz a lehetőséghez, hogy zeneszerzőként is kipróbálhassa magát, két év elteltével ugyanis Los Angeles-i irodájukba helyezték át, ahol a munka mellett zeneszerzést kezdett tanulni a University of Californián. A rajzfilmcég számítógépes játékokkal foglalkozó részlegén, a Disney Interactive-nál tevékenykedett, ahol a fejlesztés és az eladás volt a feladata, ám amint olyan producerrel találta szembe magát, aki nyitott volt az új zeneszerzők alkalmazásának irányába, rögtön beajánlotta magát. Így szállíthatott dallamokat többedmagával a 16 bites korszak Gargoyles és Donald Starring in Maui Mallard játékaihoz, valamint Az oroszlánkirályon alapuló konzolprogramok egyes változataihoz. A kiugrási lehetőséget a Steven Spielberg Az elveszett világa ihlette DreamWorks Interactive PlayStation-játék hozta meg számára: a The Lost World: Jurassic Park esetén – az addigi szokásoktól eltérően – Spielberg kifejezett utasítására a zene nemcsak hangmintákra, hanem szimfonikusok előadására is épült. Ez lett a cég első ilyen kíséretben részesülő játéka, Giacchino pedig a sikert követően számos hasonló munkát kapott, így az ő dallamai csendülnek fel egyebek mellett a szintén filmes adaptációként piacra dobott Small Soldiers alatt, a Medal of Honor-széria hat fejezeténél, a Secret Weapons Over Normandynál, a Call of Dutynál, valamint a Call of Duty: Finest Hournál is.
 
Ezek kapcsán figyelt fel rá J. J. Abrams, aki úgy nyitott kaput neki a filmek világa felé, hogy felfogadta a Jennifer Garner főszereplésével készült Alias című sorozathoz. A rendező-producer ezt követően számos alkalommal fordult hozzá, aminek eredményeként Giacchino olyan sikerprodukciókat tudott elvállalni, mint a Lost – Eltűntek, a Mission: Impossible III, a Mission: Impossible – Fantom protokoll, a Super 8, a Star Trek, a Sötétségben – Star Trek vagy a Star Trek – Mindenen túl. Az Alias jelentette az ugródeszkát a nagybetűs filmek világa felé, annak kíséretét hallva kereste meg ugyanis Brad Bird a Pixar és a Disney égisze alatt forgatott A hihetetlen családhoz, melynek kísérete Grammy-jelölésben és BMI-díjban egyaránt részesült. A stúdió azzal honorálta fáradozásait, hogy Randy és Thomas Newmanhez hasonlóan a cég házi zeneszerzője lett: eddig A hihetetlen család 2., az Agymanók, a L’ecsó, a Verdák 2. és a Coco fűződik itt a nevéhez, valamint a Fel!, amely Oscar-díjat hozott a konyhájára.
 
A komponista munkásságában találni ugyan másodvonalbeli vígjátékokat és családi filmeket (Szuper felsőtagozat, Kőkemény család, Speed Racer – Totál turbó, Az elveszettek földje), a kezdeti sikereket azonban olyan ügyesen tudta előnyére kovácsolni, hogy ezek rendkívül kis hányadát képezik pályafutásának. Neve így elsősorban az Abramsszel való kollaborációja mellett a videojátékok, a nagysikerű franchise-ok (Mission: Impossible, Star Trek, A majmok bolygója, Jurassic World), a már említett Pixar-mozik és az olyan Marvel-adaptációk révén ismert, mint a Doctor Strange, a Pókember: Hazatérés vagy a Pókember: Idegenben. Ezek mindegyikéhez tökéletes választás volt személye, hiszen klasszikus elemeken nyugvó szerzeményeit előszeretettel és ügyesen fűszerezi a könnyedségről gondoskodó ütősszekcióval, jazzel, elektronikával vagy épp kórussal.
 

Emesz Csaba
2020.08.23.
 

Teljes filmográfia: 
 





  Kapcsolódó anyagok


A Bosszúállók zenéi
Moziszériák, tévésorozatok

A Jurassic Park zenéi
Moziszériák, tévésorozatok

A Lost zenéje
Moziszériák, tévésorozatok

A Mission: Impossible-filmek zenéi
Moziszériák, tévésorozatok

A Pixar zenéi
Kollaborációk, életutak

A Pókember-filmek zenéje
Moziszériák, tévésorozatok

A Star Wars-saga zenéi
Moziszériák, tévésorozatok

Beszámolónk a Varése Sarabande 30. születésnapi rendezvényéről
Beszámolók