A legrangosabbnak tartott filmes díjkiosztó eseményt először 1929-ben rendezték meg, és azóta is minden év márciusának környékén gazdára találnak az Amerikai Filmakadémia által odaítélt aranyszínű szobrocskák. Egészen 1935-ig nem voltak zenei díjak, majd ettől az évtől kezdve több kategóriát is nyitottak: legjobb betétdal, legjobb eredeti filmzene, legjobb musical / adaptáció. 1938-tól egészen 1946-ig egyszerre tíz-tizenkét filmzenét is jelöltek, s ezek közül választották ki a legjobbat. 1947-től a jelöltek számát ötben maximálták, s ezt a számot jelenleg is tartják. Bár bizonyos években több részre (drámai és vígjáték kategóriákra) is bontották a jelöléseket, a legtöbbször A legjobb eredeti filmzene (Best Original Score) kategóriát hirdették meg. Megfigyelhető, hogy a jelöléseket, valamint a díjakat legtöbb esetben drámai, vagy történelmi eseményt feldolgozó filmek muzsikái kapják. Akciófilmek, sci-fik, esetleg vígjátékok aláfestései csak ritkán kerülnek a Filmakadémia tagjainak látókörébe, melynek oka abban keresendő, hogy a filmek viszik magukkal a zenéket – általában a biztos kasszasikerek score-jai lesznek a befutók. Olyan nem igazán fordul elő, hogy valamely filmet csak a zene kategóriájában jelöljék. Sokszor akadnak a jelölteknél nívósabb zenék is adott évben, azonban ezek valamilyen oknál fogva nem érintik meg az Oscar bizottságát, emiatt mellőzik őket a nagy eseményen.
Az Oscar-díj kiosztását számos hasonló jellegű filmfesztivál előzi meg (Golden Globe-, ASCAP-, BAFTA-, Grammy-díjak és társaik). Amely alkotás ezeken nyer, vagy jelölik, az majdhogynem biztos lehet abban, hogy az Oscar szele is megérinti. Adott esetben már szinte előre dörzsölik a tenyerüket az alkotók a kis aranyszobrocska reményében.
Egyesek konspirációs elméleteket állítanak fel, mások csak véletlennek tartják, de akad néhány érdekesség a díj történetében. Vannak zeneszerzők (például John Williams), akiket évről évre jelölnek, de csak kevés esetben kapják meg a szobrot. Vannak zeneszerzők, akik miután nyernek, eltűnnek a nagyközönség szeme elől (John Corigliano, Stephen Warbeck, Elliot Goldenthal – hogy csak az elmúlt évekből válogassunk), de olyan is előfordul, amikor maguk a díjosztók sincsenek tisztában azzal, hogy a score nem egyezik meg a hangulatos betétdalokkal, és betétdalcentrikus film (Alul semmi) kap filmzenei díjat. Az sem ritka, hogy szinte a film népszerűségéből következően születik meg a díjazott (Tigris és sárkány).
Szomorú, hogy több, tehetségesnek tartott és elismert mester is rendre mellőzve maradt. Ilyen például Ennio Morricone, aki még sosem kapott szobrot, valamint a 2004-ben elhunyt Jerry Goldsmith, aki ugyan az Ómenért elnyert egyet, de sokkal több volt a jelölése ahhoz képest, mint amennyi díjjal rendelkezett. Az elismerés hiánya kettejük esetében talán ott keresendő, hogy ők bármilyen stílusú filmhez szívesen komponáltak zenét, s a sikergyanús alkotásokon túl olyan kisebb produkciókban is részt vettek, amelyek messziről elkerülték az Akadémiát.
Ugyan a szobrocska fénye lassan megkopni látszik, az semmiféleképpen sem vitatható, hogy a világ megannyi fesztiválja és díjátadója közül továbbra is az Oscar-ünnepség az, amelynek díjai mindig is a legnagyobb presztizzsel bírtak Hollywoodban, és valószínűleg fognak is bírni – egészen addig, míg filmek és a velük együtt szerves egészet alkotó filmzenék készülnek a filmek fővárosában.
Honlapunkon az eddigi Oscar-jelölések teljes listáját közöljük, egészen a kezdetektől napjainkig, külön kiemelve a nyerteseket. A felsorolás – mely a fenti kép alatti feliratokra kattintva érhető el – a zenei kategória nomináltjait tartalmazza, évenkénti bontásban.
Az Oscar-díj kiosztását számos hasonló jellegű filmfesztivál előzi meg (Golden Globe-, ASCAP-, BAFTA-, Grammy-díjak és társaik). Amely alkotás ezeken nyer, vagy jelölik, az majdhogynem biztos lehet abban, hogy az Oscar szele is megérinti. Adott esetben már szinte előre dörzsölik a tenyerüket az alkotók a kis aranyszobrocska reményében.
Egyesek konspirációs elméleteket állítanak fel, mások csak véletlennek tartják, de akad néhány érdekesség a díj történetében. Vannak zeneszerzők (például John Williams), akiket évről évre jelölnek, de csak kevés esetben kapják meg a szobrot. Vannak zeneszerzők, akik miután nyernek, eltűnnek a nagyközönség szeme elől (John Corigliano, Stephen Warbeck, Elliot Goldenthal – hogy csak az elmúlt évekből válogassunk), de olyan is előfordul, amikor maguk a díjosztók sincsenek tisztában azzal, hogy a score nem egyezik meg a hangulatos betétdalokkal, és betétdalcentrikus film (Alul semmi) kap filmzenei díjat. Az sem ritka, hogy szinte a film népszerűségéből következően születik meg a díjazott (Tigris és sárkány).
Szomorú, hogy több, tehetségesnek tartott és elismert mester is rendre mellőzve maradt. Ilyen például Ennio Morricone, aki még sosem kapott szobrot, valamint a 2004-ben elhunyt Jerry Goldsmith, aki ugyan az Ómenért elnyert egyet, de sokkal több volt a jelölése ahhoz képest, mint amennyi díjjal rendelkezett. Az elismerés hiánya kettejük esetében talán ott keresendő, hogy ők bármilyen stílusú filmhez szívesen komponáltak zenét, s a sikergyanús alkotásokon túl olyan kisebb produkciókban is részt vettek, amelyek messziről elkerülték az Akadémiát.
Ugyan a szobrocska fénye lassan megkopni látszik, az semmiféleképpen sem vitatható, hogy a világ megannyi fesztiválja és díjátadója közül továbbra is az Oscar-ünnepség az, amelynek díjai mindig is a legnagyobb presztizzsel bírtak Hollywoodban, és valószínűleg fognak is bírni – egészen addig, míg filmek és a velük együtt szerves egészet alkotó filmzenék készülnek a filmek fővárosában.
Honlapunkon az eddigi Oscar-jelölések teljes listáját közöljük, egészen a kezdetektől napjainkig, külön kiemelve a nyerteseket. A felsorolás – mely a fenti kép alatti feliratokra kattintva érhető el – a zenei kategória nomináltjait tartalmazza, évenkénti bontásban.
