„Azt hiszem, egyetértek Duke Ellingtonnal, miszerint jó zenéken belül csak egy létezik: jó zene, amit azonnal felismersz, amint meghallod.”


John Frizzell kóristaként kezdte pályafutását: a National Cathedral Choir szoprán énekeseként éppúgy színpadra lépett, mint a Paris Opera Company és a Metropolitan Opera Company tagjaként, ám amikor mutálni kezdett, az instrumentumok, majd pedig a zeneszerzés felé fordult. Tanulmányéveit a University of Southern California és a Manhattan School of Music falai között töltötte, miközben figyelme egyre inkább a jazz irányába fordult – ennek apropójából gitárleckéket kezdett venni Joe Pass jazzgitárostól. A diploma megszerzését követően a Centerfield Productionshöz került, ahol Michael Mainieri oldalán több szemszögből nyerhetett betekintést a zene megszületésének folyamatába: zeneszerzői, produceri, hangszerelői és előadói oldalról egyaránt megtapasztalhatta, milyen út vezet a pop-, a rock- és a jazz-zenék, valamint a reklámok és a filmek kíséreteinek megvalósulásához.

A Centerfieldben szerzett tapasztalatok alapján egyre inkább a filmzenék irányába kezdett kacsintgatni, így Ryuichi Sakamoto segítőjeként ismerkedett tovább ezen irányzattal a Vad pálmák minisorozat hangszerelőjeként. „Nagyon izgalmas pár hónap volt, és az ott szerzett élmények tereltek végül a filmzeneszerzői útra, mert hihetetlenül élveztem a munkát” – emlékezett vissza később Frizzell. Ezt követően tévéfilmekhez írhatott zenéket (Nehéz választás, Halálos üldözés, Hullámtörés), s őt kérték fel a VR.5 sorozat komponistájának, ám a kilencvenes évek első fele nemcsak az útkeresésről szólt számára, hanem egy olyan lehetőség megragadásáról is, mely lendületet adott karrierjének. Ekkor ismerkedett meg James Newton Howarddal, aki szárnyai alá vette őt: néhány muzsikájánál szintetizátorosként foglalkoztatta, miközben bevezette a hollywoodi komponisták életébe. Együttműködésük A gazdagság ára és a Dante pokla kapcsán ért el tetőpontjára, melyeknél Howard a főtémát, Frizzell pedig a score többi részét szállította. 

A tévés karrier, az említett mozifilmek, továbbá a Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát hatására Frizzell előtt egyre több ajtó nyílt meg – az ő nevéhez köthető egyebek mellett az Alien 4: Feltámad a Halál, a Maffia!, a Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyáron és a Hivatali patkányok is. A lendületes kezdést követően azonban jöttek a kétezres évek, s a horror- és thrillerzeneszerzőként történő beskatulyázódás: 13 kísértet, Szellemhajó, Stay Alive – Ezt éld túl!, Az erdő, Húsevő, Tíz csapás, A titokzatos lakó, Vakító fehérség, Hannah Grace holtteste, Végső menedék, A texasi láncfűrészes: Az örökség, Bőrpofa, illetve ezekhez hasonló, alacsony költségvetésű vállalkozások kezdték meghatározni munkásságát. „A horrorfilmekkel nagyon sok munka van: a félelem kifejezése, folyamatos fenntartása nem kis kihívást jelent, egyszersmind igen fárasztó hangulata is van ennek a komponálás ideje alatt. Nagyon élvezem a horrorzenék ötletességét, változatosságát. Ez egy lehetőség arra, hogy néhány igazán furcsa ötletet valósíthassunk meg” – nyilatkozta a műfajjal kapcsolatban.

Az iménti alkotások mellett számtalan egyéb stílusban képviseltette magát, legyen szó életrajzi drámáról (Szlogengyáros édesanya), vígjátékról (Álarcos komédia, Karácsonyi rémek), zenés filmről (Josie és a vadmacskák), történelmi drámáról (a Randy Edelmannel közösen jegyzett Istenek és katonák) vagy akciófilmről (Bölcsőd lesz a koporsód). Ugyanez figyelhető meg tévés munkáinál is, melyek között olyanokat találni, mint például a közönségkedvenc Star Trek: Enterprise és a Texas királyai (ezekből viszont mindössze néhány epizód erejéig vehette ki a részét), továbbá a Kevin Bacon főszereplésével forgatott Gyilkos hajsza című krimifolyam, az Ítélet, a Mike Judge bemutatja: A turnébusz vagy a Duncanville. Ám megbízatásainak teljesítése közben az egykoron Howardnak tett ígéretéről sem feledkezett meg: mentora arra kérte, hogy a kapott segítség viszonzásaként ő is karoljon fel egy tehetséges fiatalt. Kiszemeltje Frederik Wiedmann lett, aki azóta többek között az Igazság Ligája-karakterekkel kapcsolatos rajzfilmsorozatok révén szerzett ismertséget magának. 
 

Kulics László
2020.06.25.
 

Teljes filmográfia: 
 





  Kapcsolódó anyagok


Aki még mindig tudja... - John Frizzell a The Prize of Winner Defiance, Ohio zeneszerzője
Interjú

Az Alien-filmek zenéje
Moziszériák, tévésorozatok

Beszámolónk a második ubedai International Film Music Conference eseményeiről
Beszámoló

Beszámolónk a Varése Sarabande 30. születésnapi rendezvényéről
Beszámoló

Stay Alive - Egy score születése
Beszámoló

Primeval - Afrikai ritmusok kontra horror
Beszámoló