„A legfontosabb dolog számomra az, hogy miként fordítom le az érzéseket, s hogy ha lehetőségem van rá, akkor milyen módon tudom ötvözni azokat saját tapasztalataimmal.”


Tyler Bates egyike Hollywood legmegosztóbb komponistáinak, ami főként az olyan egymástól meglehetősen távol álló stílusú filmjei score-jának tudható be, mint például a Halloween-remake és a Vándorút. Ugyanakkor pályafutása nemcsak kisebb mozikra korlátozódik, hanem olyan nagyobb volumenű vállalkozásokra is, mint például az Amikor megállt a Föld, a 300, a Watchmen: Az őrzők, vagy A galaxis őrzői, melynél egy cameót is bevállalt. A közel száz alkotás kíséretét és majdnem húsz mozi betétdalát jegyző művész igen színes, a 300 révén pedig erősen megtépázott filmes karrierje 1993-ban vette kezdetét, s napjainkig három BMI-díj szegélyezi.

Mielőtt Bates belevetette volna magát a filmek világába, a Pet nevű alternatív formáció társalapítójaként és tagjaként volt ismert, dalaikból pedig Hollywood többek között A holló 2. – Az angyalok városa című filmhez is szemezgetett. A zene már négyéves korától fontos szerepet töltött be életében, s bár eleinte olyan művészek, illetve bandák iránt rajongott, mint például Frank Zappa vagy a The Beatles, illetőleg olyan darabok zenéit hallgatta, mint a Hair és a Jézus Krisztus szupersztár, unokatestvére hatására idővel a rock műfaja felé fordult: „Azt követően kerültem mellékvágányra, hogy az unokatestvérem megmutatta a Kiss egyik albumát” – mesélte viccelődve egy interjú során. „Ekkor szaxofonomat elektromos gitárra cseréltem, és nincs kétségem afelől, hogy a legnagyobb hatást ez az irányzat gyakorolja rám. Los Angelesben számos nagyszerű művésszel kezdtem dolgozni dalszerzőként és producerként, idővel aztán önálló lemezszerződéseket írhattam alá, illetve B és C kategóriás filmeken dolgozhattam, keresetkiegészítésként pedig házfestéssel foglalkoztam” – foglalta össze életútjának elejét. Bates a 2000-es évek elején, a Sylvester Stallone, Michael Caine és Mickey Rourke főszereplésével készült Az igazság fáj (Get Carter), valamint a Négybalkéz című vígjáték révén kezdett kitekintgetni az olyan alacsony költségvetésű alkotások árnyékából, mint Az igazság ökle, az Eskü alatt vagy a Szex a lelke mindennek. Karrierjének felfelé íveléséhez ezek mellett döntően Rob Zombie (Az 1000 halott háza 2. – A sátán bosszúja, Halloween és Halloween 2.), illetve Zack Snyder (Holtak hajnala, 300, Watchmen: Az őrzők, Álomháború) direktorok járultak hozzá, valamint Azam Ali előadó, akivel a Night at the Golden Eagle című dráma kíséretének készítésekor találkozott először, s az olyan mozik mellett, mint a 300, illetve a Holtak hajnala, 2007-re tető alá hozták önálló stúdióalbumukat, a Roselandet. 

„Nem vagyok nagy képregényrajongó, de természetesen amikor ilyen jellegű munkához szerződök, annyit olvasok el, amennyi időmből telik” – nyilatkozta egy alkalommal Bates, aki e műfajban olyan adaptációkhoz adta a nevét, mint a 300, a Watchmen: Az őrzők és A galaxis őrzői. Míg utóbbinak eddigi legnagyobb sikerét köszönheti, előbbi részesült a legnagyobb visszhangban, de nemcsak azért, mert filmzenealbumából több mint háromszázezer példányt adtak el, hanem azért is, mert szakmai berkeken belül igen nagy botrányt kavart Elliot Goldenthal egy korábbi szerzeményének szó szerinti újrahasznosítása. „A Warner Bros. elismeri és sajnálja, hogy a 300 score-jának számos tétele tudtunk és közreműködésünk nélkül az Oscar-díjas Elliot Goldenthal Titus című filmjének zenéjéből származik. A Warner Bros. nagy tisztelettel van régi alkotótársunk, Elliot iránt, és örülünk, hogy barátilag sikerült ezt az ügyet elintéznünk vele” – szólt a Warner ezzel kapcsolatos hivatalos állásfoglalása. A komponista véleménye viszont nem derülhetett ki (a vele készült interjúk is látványosan kerülik a témát), amiben bizonyára szerepet játszhat az is, hogy egy nagy stúdió állításait kéne cáfolnia. Így annak esélye, hogy valóban látványos plagizálásról van szó, pontosan annyi, mint hogy a stúdió illetékesei túlzottan ragaszkodtak a kezdetben vélhetően ideiglenes zeneként alkalmazott Goldenthal-kompozíciók leutánzásához, mondván, a hasonlóság úgysem tűnik fel majd senkinek – a végén pedig mosták kezeiket.

Bár Bates ismertsége főleg az iménti képregénymoziknak, valamint a Snyder és Zombie által rendezett alkotásoknak köszönhető, részt vett többek között A kaptár 3. – Teljes pusztulás, a Végítélet, a Holtak napja, az Emilio Estevez-féle Vándorút (melyhez pályafutásának egyik legértékesebb művét szállította), a Matthew McConaughey főszereplésével forgatott Gyilkos Joe, illetőleg a 2011-es Conan-remake, a Conan, a barbár elkészítésében. Emellett az ő nevéhez fűződik a kultikussá vált Kaliforgia-széria, a Genndy Tartakovsky által jegyzett Sim-Bionic Tytan rajzfilmsorozat, illetőleg a 2014-től útjára indított boszorkányos folyam, a Salem kíséretei is. A filmes projektek mellett pedig – számos pályatársához hasonlóan – a kétezres évek második felétől a számítógépes programok gyártói is rendre leszerződtették, aminek eredményeként az ő muzsikái kísérik játékunkat a God of War: Ascensionnél, a Rise of the Argonautsnál, a Watchmen: The End Is Nigh-nál, az Army of Two: The 40th Daynél, a Transformers: War For Cybertronnál, valamint a Killzone Shadow Fallnál.

A filmes és a videojátékos világgal párhuzamosan, Marilyn Manson oldalán 2014-re elkészítette a The Pale Emperor című albumot (a Manson nevét viselő zenekar kilencedik lemezét), melynek zenéjét ő, a dalszövegeket pedig Manson jegyzi – együttműködésük és barátságuk gyökerei egyébként a Kaliforgia-folyam egyik epizódjának forgatására vezethetők vissza. A korongot egy közös turné követte a zenekarral, The Hell Not Hallelujah Tour címmel, s míg az album „Cupid Carries a Gun” tételét a szerző a Salem című tévésorozat nyitányaként adaptálhatta, addig a „Killing Strangers”-t a Keanu Reeves főszereplésével készült John Wicknél használhatta fel. 

„Minden film egy újabb fázisa a tanulásnak. A születendő zenéhez először érzelmi oldalról próbálok közelíteni” – mesélte Tyler Bates, aki a 300-nál történteket ma már teljesen a háta mögött tudja, s immáron a szakma sem azok okán gondol rá, hanem aktuális műveivel foglalkozik, melyek stílusukat tekintve változatosnak nevezhetők, ugyanakkor mindegyiknél érződik, hogy kedvenc műfaja a rock. A három BMI-díjjal (Watchmen: Az őrzők, 300, Kaliforgia), valamint egy-egy Saturn- (a 300-ért) és IFMCA-jelöléssel (a Holtak hajnalával kapcsolatosan végzett munkájáért) rendelkező komponistát Hollywood elhalmozza megbízásokkal, melyek műfaj és költségvetés szempontjából egyaránt változatosnak nevezhetőek. 
 

Kulics László
2015.10.19.
 

Teljes filmográfia: 
 





  Kapcsolódó anyagok


A Bosszúállók zenéi
Moziszériák, tévésorozatok

Beszámolónk a Maestros of Horror rendezvényről
Beszámolók

Conan
Zenék egy témára