„Minden projekt esetében arra hallgatok, amit a szívem diktál. Zeneszerzés közben egyáltalán nem törekszem arra, hogy egy olyan sajátos hangzásvilágot hozzak létre, melyet a későbbi filmek esetében egyfajta utalásként, kézjegyként alkalmazhatnék.”


Napjaink spanyol komponistái közül Alberto Iglesias, Alejandro Amenábar, Javier Navarrete, Fernando Velázquez és Roque Baños értek el eddig olyan kiemelkedő sikereket, melyekkel a nemzetközi porondon is letették névjegyüket. Baños a kilencvenes évek vége óta foglalkozik zeneszerzéssel, és bár számtalan elismerésben részesült már (a kritikusoktól éppúgy, mint a különféle díjkiosztók zsűritagjaitól), első tengerentúli felkérése 2013-ig váratott magára. Ugyan az álomgyári alkotók csak ennyi idő után fordultak felé, ezen lépés ugrásszerű fejlődéshez vezetett, hiszen nem sokkal a Gonosz halott című horror után már Spike Lee mellett dolgozott az Oldboy-adaptáción (ahol Michael Nyman helyét foglalhatta el), következő szerződése pedig a Ron Howard irányításával készült A tenger szívébenhez szólította. 

Baños életében gyakorlatilag megszületése óta fontos szerepet töltött be a zene, ami főként szaxofonos apjának tudható be, aki annak ellenére volt rá hatással, hogy kezdetektől fogva igyekezett mindent megtenni azért, hogy fia ne ezen a pályán kössön ki. Mikor azonban látta, hogy gyermekét tényleg komolyan érdekli a dolog, hagyta őt, a végeredmény pedig az lett, hogy a komponista maga is ezen hangszer előadójaként végzett a Conservatorio Superior de Música de Murcia intézetben. 1986-ban Madridba utazott, ahol a Rear Conservatorio Superiorban képezte magát tovább, s amellett, hogy zongorázni is megtanult, zeneszerző-, hangszerelő-, valamint karmesterképzésekre is járni kezdett, továbbá zeneelméleti kurzusokra is beiratkozott, állami ösztöndíjjal pedig bejutott a Berklee College of Musicra is, ahol körvonalazódott életcélja, vagyis hogy jazz-zenészként, illetve filmzeneszerzőként építi fel karrierjét. Tengerentúli tanulmányai során megannyi diákfilmnél működött közre, s miután summa cum laude végzett, hazautazott szülőhazájába, Spanyolországba. 

Visszatérvén, néhány rövidfilmet követően, megkapta első nagyobb volumenű megbízását is, az Emilio Martínez Lázaro rendezésében készült Hátsó utakont, melyet Gabino Diego színész közbenjárásának köszönhetett. Lazaróval ezt követően Baños olyan további alkotások kapcsán dolgozhatott együtt, mint például a Vágyastársak, a Los 2 lados de la cama, a Las 13 rosas, valamint a Siete Minutos – a duó eddig összesen hét mozit jegyez közösen, s elmondásuk szerint kollaborációjuk a jövőben is folytatódik majd. A spanyol filmgyártás utóbbi időszakának legnépszerűbb akcióvígjátéka, a Torrente-széria 1998-as útnak indulásával kezdett el lassan beszivárogni a köztudatba Baños neve (a sorozatból eddig csupán a Torrente 3. – A védelmezőhöz nem ő készített aláfestő muzsikát), az első szélesebb körű elismerést azonban A gépész című thriller hozta meg számára, mely nemcsak Christian Bale alakítása, hanem a score hangulatvilága révén is megannyi dicséretben részesült. A népszerűséget olyan alkotásokkal tudta tovább fokozni, mint a Hideg csontok, valamint a spanyol polgárháborús hős életét bemutató Alatriste kapitány, mely Arturo Pérez-Reverte ötkötetes kalandregénye, a Las Aventuras del Capitan Alatriste adaptációjaként látott napvilágot Viggo Mortensen főszereplésével. 

Az álomgyári véráramba történő bekerülést követően Baños egy alkalommal így nyilatkozott: „Nem igazán számít az, hogy a rendező spanyol vagy esetleg amerikai, mert a jó és kreatív együttműködés alapja az emberi kapcsolat. Különböző országokból származó rendezőkkel dolgozhattam már együtt, akik nem beszéltek spanyolul, munkakapcsolatunk mégis kiváló volt, de természetesen olyanra is akadt példa, hogy ugyan a rendező spanyol volt, mégis nehezen értettünk szót egymással”. A komponista munkastílusára az jellemző, hogy először mindig a főtémát igyekszik elkészíteni, majd miután ez megvan, arra törekszik, hogy műve – bizonyos kereteken belül – színes legyen, és ne csak az eseményekkel tartson lépést, hanem a karakterekkel, illetve azok filmbéli jellemfejlődésével is. A számtalan spanyol, illetve nemzetközi díjjal rendelkező Baños a filmzenék mellett kiemelt figyelmet fordít szaxofonos pályafutásának is, melynek keretén belül önálló előadóként éppúgy világszerte fellépett már, mint különféle kamarazenekarok tagjaként. 1997-ben pedig még a spanyol hadsereg tiszti zenészeihez is csatlakozott, akiket tizenegy év után hagyott ott egyre szaporodó mozis felkérései okán.

Roque Baños nevét világszerte egyre inkább kezdik megismerni, hazájában a legnépszerűbb komponisták egyikévé nőtte ki magát, s amellett, hogy számtalanszor fellépett már a legismertebb muzsikáiból összeállított egyvelegeivel, gyakorlatilag rendszeres vendége a különféle spanyol filmes, illetve filmzenés rendezvényeknek. Mindezeken túl pedig a spanyol filmtermés aláfestéseiből kiadott válogatásalbumokon is több muzsikája megtalálható a szerzőnek, aki magánemberként elsősorban John Williams és Jerry Goldsmith munkásságáért rajong. 
 

Kulics László
2013.12.08.
 

Teljes filmográfia: 
 





  Kapcsolódó anyagok


Beszámolónk a harmadik ubedai International Film Music Conference eseményeiről
Beszámolók

Beszámolónk a madridi Soncinemad filmzenei fesztiválról
Beszámolók

Egy sikeres spanyol Hollywoodban - Interjú Roque Bañosszal
Interjú