Lisa Gerrard 2017 februárjában látogatott hazánkba a Hollywood Magyarországon – Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal koncertsorozat közreműködőjeként. A debreceni eseményt követően lehetőségünk nyílt egy rövid interjút készíteni a művésznővel, aki a filmzene világáról éppúgy szívesen mesélt, mint a Hans Zimmerrel közösen jegyzett Gladiátor zenéjének születéséről, illetve a Patrick Cassidyvel történő együttműködéséről.




Filmzeneszerzőként valószínűleg a Hans Zimmerrel közösen jegyzett Gladiátor kapcsán ismerik a legtöbben. Mennyi idő alatt született meg a score? 

Nyolc hónapig dolgoztam a zenén Los Angelesben. Hans egy évig, én pedig nyolc hónapig foglalkoztam vele. Tudom, hihetetlenül hosszú idő, de gyorsan eltelt, nem is tűnt fel, milyen sokáig voltam Los Angelesben. A volt férjem mondta nekem, hogy mennyi ideig voltam távol, mire én: "Nem, az nem lehet!" Ő pedig így reagált: "Dehogynem, nézd meg, hányadikán mentél, és mikor jöttél! Talán kétszer-háromszor ha hazajöttél két-két hétre." De remek tapasztalatszerzés volt ez a megbízás, és nagyon-nagyon szerettem Hansszal dolgozni. Tudja, hatalmas dolog volt ez számomra, mivel ő egy nagyon ismert és kiváló zeneszerző, én pedig ekkor még kissé kezdő voltam ezen a téren. Remekül éreztem magam a komponálás folyamán, és nagyon büszke vagyok arra, amit létrehoztam. 


Olyan neves direktorokkal dolgozott már együtt, mint például Michael Mann vagy Ridley Scott. Nehezebb vagy könnyebb ilyen kaliberű rendezőkkel dolgozni, mint más direktorokkal?

Erre nehéz lenne válaszolni. Rendezőtől függetlenül néha könnyen születik meg a zene, néha viszont nagyon nehezen, szinte lehetetlennek tűnik, a végén azonban mindig kikötünk valahol. Olykor az az érzésem, hogy a filmzeneszerzés túlontúl összetett és nehéz feladat. 


Például a szűk határidők miatt? 

Igen. De azért csinálom... noha nem úgy, mint Hans, aki évente akár öt mozit is készít. Én egy filmen dolgozom évente vagy akár kétévente. Ennél többe belehalnék, a nehézségek miatt megölne ez a fajta munka. És ráadásul még félelmetes is: folyamatosan rettegésben tart, mivel nem tudod, mit fogsz írni. Ugyanakkor, amikor hátradőlvén meghallgatod a végeredményt, úgy hangzik az egész, mint hogyha zökkenőmentesen született volna meg. Holott valójában lehet, hogy tíz változatot is írsz, mire a rendező elégedett lesz vele, miközben mindenki azt mondja: hát pedig ez olyan "egyszerű" darab. Ők nem értik meg, hogy ahhoz, hogy ehhez az "egyszerű" műhöz eljussunk, sok idő szükségeltetik, rengeteget kell egyeztetni a rendezővel, és meg kell értenünk, hogy mit vár el tőlünk. Ráadásul az alkotók néha nagyon egyszerű dolgot képzelnek el, amit viszont igen nehezen tudnak elmagyarázni, hiszen egy zenésznek elég könnyű beszélni a zenéről, a rendezőnek azonban gyakran nehéz körülírnia, milyen hangulatot képzel el.


Számos filmnél működött közre vokalistaként. A zeneszerzők szabad kezet szoktak adni önnek, vagy kész szövegkönyvvel várják? 

Nagyon kevés olyan zeneszerző volt, akik előre megírták az én részemet is. Pontosabban három: Ennio Morricone, Zbigniew Preisner, és énekeltem így Patrick Cassidynek is egy dalt az Immortal Memoryhoz. Ez a felvétel a "Psallit in Aure Dei" volt, amelyet az édesapjának komponált, és én énekeltem fel. Többnyire azonban úgy fogadnak fel, hogy csináljam, amit szeretnék. Azt kérik, hogy én írjam meg a dalt, ugyanakkor persze ez fele-fele arányú, hiszen a zenét általában ők komponálják hozzá. Nekem tehát ilyenkor a hangulatot vagy az üzenetet kell kiemelnem abból, ami már létezik. Ezek pedig így nem teljesen az én szerzeményeim, hiszen ha az enyéim lennének, akkor a semmiből születnének. Ilyenkor tehát nagyon is összedolgozunk.

De sokszor úgy is fel szoktak kérni, hogy azt mondják: "lássuk, te mit csinálnál?" Mivel én sosem tanultam zeneelméletet, máshonnan közelítem meg a dolgokat, ezért a harmóniáim sem minden esetben hagyományosak, nem a nagykönyv szerintiek. Időnként pedig pont erre van szükség, pláne a filmek esetében, mert ott inkább az érzelem a lényeg. Az éneklést az érzelem teszi teljesebbé, ami nem feltétlenül tankönyv szerinti, hanem inkább a szívhez közel álló. Az ilyen együttműködések általában így zajlanak. Szeretek más zeneszerzőkkel dolgozni, pláne a filmek esetében, mert akkor nem kell mindent egyedül csinálnom, az egészet megírni. Így könnyebb. 


Szerkesztőségünk több tagja is kedveli a már említett Patrick Cassidyvel közösen készített, Immortal Memory című, 2004-es lemezét. Várható-e még újabb közös munka vele?

Természetesen szeretnék még vele dolgozni, de ahogyan azt biztosan tudja, Patricket lefoglalják a filmes munkái. Sok felkérése van, ráadásul még egy operán is dolgozik, amelyben énekeltem volna, ám ez most el lett napolva, jelenleg még kezdeti stádiumban van. Nagyon kedvelem őt, úgy gondolom, napjaink egyik legfontosabb komponistája. Talán öt igazán különleges és kiváló zeneszerző van a világon, és biztos, hogy közülük az egyik Patrick.


Lisa Gerrard munkáiról bővebben a lisagerrard.com címen tájékozódhatnak az érdeklődők.