„Mint minden művészeti ágban, a tanítványok itt is hosszú ideig a mesterek ötleteit fejlesztik tovább. Szerintem így lehet a legkönnyebben tanulni.”


James Dooley a New York Universityn tanult zeneszerzést, majd friss diplomájával a zsebében Los Angelesbe utazott, hogy iskolapadban szerzett tudását tovább gazdagítsa – erről olyan neves szerzők gondoskodtak, mint Leonard Rosenman, Elmer Bernstein és Christopher Young. 1999-ben jelentkezett az akkor még Media Ventures néven ismert intézménybe, ahol először Hans Zimmer fő technikusává vált (első ilyen felosztású közös munkájuk a Gladiátor volt), idővel pedig egyre több csapattag társzeneszerzője, technikusa, illetve hangszerelője lett – Klaus Badeltnek például Az időgép és A Karib-tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka munkálatainál segédkezett.
 
Dooley kitartóan járta végig a ranglétrát: eleinte a háttérbe húzódva leste el a szakma trükkjeit, majd kisfilmekhez kezdett el komponálni (ilyen volt például a rövidfilm kategóriában díjnyertes Untitled: 003-Embryo), sikerfilmek előzeteseihez szállított dallamokat (Arthur király, Harry Potter és a Tűz Serlege, A tűzben edzett férfi), illetve reklámzenéket írt egyebek mellett a Mercedes, a Porsche és a C&A számára. A tévé- és dokumentumfilmek világa is hamar rátalált, amin belül első jelentősebb megbízatásának az HBO által készített Rebels of Oakland: The A's, the Raiders, the '70s számít, szélesebb körű elismerését pedig a The Mars Undergrounddal vívta ki magának. A tévéfilmes felkérések (mint a Detektív, a Bokszakadémia, a Nyomoz az anyuci és a Miért pont Brian?) – léptékük okán – főként tapasztalatszerzésre voltak alkalmasak, ugyanakkor az ekkoriban drasztikus fejlődésen keresztülmenő videojátékok által sikerült egyre jobban rivaldafénybe kerülnie. Ehhez olyanok segítették hozzá, mint a Dead to Rights II és a SOCOM 3: U.S. Navy SEALs, amit a SOCOM: U.S. Navy SEALs Combined Assault, a The Simpsons Game, a Spider-Man: Shattered Dimensions, az Epic Mickey, az inFamous 2 és a Disney Infinity: Marvel Super Heroes követtek.
 
Erőfeszítései 2006-ban hozták meg első gyümölcsüket: őt szerződtették az Ismeretlen hívás című remake zeneszerzői posztjára, amely első önálló mozifilmje lett, s ugyanezen évben mutatták be az ő dallamaival felvértezett Impy, a kis dinoszaurusz című rajzfilmet is. E vonal olyanokkal folytatódott, mint az Oviapu 2. (Cuba Gooding Jr. főszereplésével), az ASCAP-díjat hozó Őrült szenvedély (Beyoncé, Idris Elba) és a Toxin (Danny Glover), ám ahogyan azt már ezen címek is tükrözik, a kiugrás nem sikerült olyan fényesen: a jelentősebb filmek, illetve hollywoodi rendezők elkerülték őt. Ettől függetlenül azonban Dooley az elfoglalt szerzők táborában tudott maradni, évente négy-öt projekttel hallat magáról, melyek többsége számítógépes játékokhoz, tévés felkérésekhez kapcsolódik. Utóbbi vonatkozásában előszeretettel vállal el sorozatokat, melyek közül a hazai csatornák a Halottnak a csókot (amelyért Emmy-szobrot kapott) éppúgy műsorra tűzték már, mint a Pokoli szomszédokat, A balszerencse áradását vagy Az utolsó reményt (ahol James S. Levine és Steve Jablonsky is közreműködött néhány epizód erejéig). 
 

Kulics László
2020.07.25.
 

Teljes filmográfia: 
 





  Kapcsolódó anyagok


Beszámolónk a Wondercon keretén belül megrendezett Behind the Music...-ról
Beszámolók

Így készült a Pushing Daisies zenéje
Beszámolók

Mozifilmre hívás - Interjú James Dooleyval
Interjú