„Amit leginkább szeretek a filmzeneszerzésben, az az a lehetőség, hogy rengeteg műfajon belül alkothatok, és hogy minél több olyan érdekes, szokatlan ötletet valósíthatok meg, amely később a filmek részeivé válhat.”


Amerikai nindzsa-filmek, Mortal Kombat, Vad vágyak, Austin Powers-mozik. George S. Clintonhoz tömérdek produkció köthető, nevének említésekor azonban többnyire ezen, mondhatni kultikus alkotások merülnek fel példaként. Az Emmy-jelölésekkel és BMI-díjakkal elismert komponistát nemcsak sokoldalúsága jellemzi, hanem az is, hogy a stúdiók előszeretettel bízzák meg kevésbé fajsúlyos mozikkal, valamint sikerfilmjeik korántsem annyira népszerű folytatásaival. Mindez pedig nem kis árnyékot vet munkásságára, hiszen bár számtalanszor bizonyította rátermettségét, hangulatos, minőségi munkáira a hozzá kapcsolódó produkciók miatt kevésbé vetődik rivaldafény. 

Clinton zene- és drámaszakon szerzett diplomát, s már tanulmányévei közben számos sessionzenekarral dolgozott dalszerzőként, illetve zenei rendezőként. Miután befejezte az iskolát, közreműködött az 1969-es Atlantic City Pop Festival megvalósulásában, ahol Joe Cocker „With a Little Help from My Friends” című dala hallatán döntött úgy, hogy szülővárosát Los Angelesre cseréli. Áttelepülvén a Warner Musicnál helyezkedett el, ahol Cocker mellett olyan előadókkal ismerkedhetett meg, mint Michael Jackson és Smokey Robinson. Amellett, hogy neves pályatársakkal dolgozhatott, létrehozta a George Clinton Bandet, s 1974-es, The George Clinton Band Arrivesra keresztelt debütáló albumuk mellett további hármat jelentetett meg. Bár Clinton eredeti terve az volt, hogy életét a dalszerzésnek, a lemezkiadásnak, illetve a produceri tevékenységeknek szenteli, egy új, számára teljesen idegen feladattal, a filmzeneszerzéssel kereste meg őt a Cheech & Chong páros, akikkel korábban számos lemezt hozott tető alá. A duó a Nevetés és keverés Amszterdamban című vígjátékukkal állított be hozzá, melyet egy évvel később a szintén az ő főszereplésükkel forgatott Kis zűr Korzikán követett. Innentől kezdve a zenész figyelme döntően a filmes projektek felé irányult, s bár azóta dalokat, valamint koncertművet egyaránt készített, fő csapásirányává a hollywoodi megbízatások váltak.

A nyolcvanas években a Canon-filmek egyik meghatározó közreműködője lett: olyan alkotások köthetőek hozzá a VHS-korszak kultikus stúdiójának vállalásai közül, mint a Michael Dudikoff főszereplésével készült Lőjj a vadászra, a Szakaszvezető és az Amerikai nindzsa 2: A leszámolás hármasa, A halottak nem hazudnak, az Amerikai nindzsa 3: A véres vadászat, valamint a Tíz kicsi indián. Dudikoff mellett a korszak másik ikonjának, Chuck Norrisnak az Út a pokolba és a Szuperhekus kutyabőrben című filmjeihez is szállított muzsikát. Szélesebb körű ismertséget a Vörös cipellők tévésorozat hozott számára, s bár fontos állomása volt ez munkásságának, a tévés világból nem a sorozatok (mindössze a Night Visions és a 4400 bizonyos epizódjait vállalta), hanem a filmek lettek meghatározóak. Ezen a téren, a hazánkban bemutatottak közül, a Richard Dean Andersonnal forgatott Gyilkos szem, a Kelly McGillisszel és Treat Williamsszel készült A szerelem láncai, Emilio Estevez westernje, az Egy maréknyi aranyért, Patrick Duffy Menekülés a pokolból című filmje, a Tabuk nélkül – Két férfi és egy nő Billy Zane-nel, A bűn királya (Richard Dreyfuss) és a Wounded Knee-nél temessétek el a szívem emelhető ki példaként.

Mozis felkérései közül a már említett Mortal Kombat, a Vad vágyak és az Austin Powers-trilógia váltak a legismertebbé, melyek Saturn- és BMI-elismeréseket is hoztak konyhájára. A kilencvenes évektől kezdve megszaporodtak a nagyjátékfilmes felkérései, ám ezek többsége vagy átlagos vígjátékokkal, vagy kedvelt filmek kevésbé szeretett folytatásaival kapcsolatosak, melyeknél Clinton minden esetben igyekezett kitenni magáért – elektronikus alapú muzsikákat éppúgy írt, mint kamarazenekarra vagy kórussal támogatott szimfonikusokra komponáltakat –, a filmek negatív kritikái azonban munkáit is háttérbe szorították. A Vad orchideák 2. éppúgy ebbe a csoportba tartozik, mint a Mortal Kombat 2. – A második menet, a Télapu 2. – Veszélyben a karácsony, a Télapu 3.: A szánbitorló, a Gagyi mami 2. vagy a Kalandférgek 2. – Öbölből vödörbe. A kétezres évektől ezzel párhuzamosan a családi filmekkel kapcsolatos felkérések is sokasodni kezdtek (Kapd el a kölyköt!, Love Guru, Fogtündér, Isten ments!, Fedőneve: Takarító), így ma már az ilyen jellegű produkcióknak éppoly stabil közreműködője, ahogyan anno a B kategóriás akciófilmeké volt. 
 

Kulics László
2020.06.26.
 

Teljes filmográfia: 
 





  Kapcsolódó anyagok


Váltakozó műfajok
Interjú George S. Clintonnal

Így készült a Kivonat és a Fogtündér zenéje
Beszámolók