„Minden filmes a maga módján meséli el történeteit, amiben nemzetiségük éppúgy befolyásolhatja őket, ahogyan az adott cselekmény helyszíne. És persze ezek a zenére is hatással lehetnek.”
A brit származású George Fenton 1950. október 19-én született Londonban George Richard Ian Howe néven. Iskolai tanulmányait Oxfordban a St. Edward Schoolon végezte. Már itt is érték különböző zenei hatások, főként Peter Whitehouse jóvoltából. Művészi pályafutását színészként kezdte, játszott többek között Alan Bennett Forty Years On című színdarabjában. Eztuán kisebb mozifilmekkel és televíziós szappanoperával folytatta karrierjét, szerepelt többek között Benett első tévéjátékában (A Day Out), melyet Stephen Frears rendezett 1972-ben. Azonban hamar belátta, hogy nem a színpadon fogja megvalósítani önmagát, így figyelme egyre inkább a zene irányába fordult. A Private Road című mozifilmben színészként is feltűnt, de már az egyik zeneszerző is ő volt, azonban az igazi áttörés 1974-ben érkezett el. Ebben az évben kérte fel Peter Gill színházi rendező, hogy a Royal Shakespeare Company egyik előadása alá komponáljon zenét, és vállalja el a zenei rendező szerepét is. A tehetséges fiatal komponistára hamarosan több színház is felfigyelt, így Fenton sorra kapta a különböző előadásokra szóló megbízásokat. Felkérte őt a National Theatre, a Royal Exchange Theatre, a Riverside Studios, és továbbra is kapott megbízást a Royal Shakespeare Companytól.
A televíziós munkákat 1976-tól találjuk meg életművében - elsőként korábbi alkotótársa, Peter Gill felkérésére készített zenét a Hitting Town című tévéfilmhez. Az évtized hátralévő részében már főként a képernyőre szánt produkciók alá komponált, és a már említett író, Alan Bennett színdarabjaiból készült tévéjátékok állandó komponistája lett - összesen hat Bennett-adaptációban működött közre. Az író műveiből készült filmek, sorozatok állandó komponistájává vált, erősödő hírneve pedig lassan más filmalkotókhoz is eljutott. Stephen Frearsszel a Bennett-darabok forgatása alatt olyan jó munkakapcsolata alakult ki, hogy a rendező későbbi alkotásaihoz is rendre a zeneszerzőt kérte fel. Olyan Frears-filmekhez komponált score-t, mint a Veszedelmes viszonyok, A gonosz csábítása, a Mondvacsinált hős vagy éppen a Mrs. Henderson bemutatja. Ezen munkák a szerző számára nagyon gyümölcsözők voltak, hiszen számos díj és elismerés övezte, köztük egy Oscar-jelölés is a Veszedelmes viszonyokért.
Fenton a nyolcvanas években felváltva készített televíziós és mozifilmes munkákhoz zenét, ezek közül is kiemelkedik a tíz éven keresztül futó Bergerac című sorozat, melynek aláfestéséért begyűjthette első BAFTA-díját. A szerzőre ebben az évtizedben sok neves filmrendező is felfigyelt. Az 1982-ben bemutatott, nyolc Oscar-díjat elnyert Gandhihoz a rendező Richard Attenborough George Fentont kérte fel, aki Ravi Shankarral közösen készítette el a score-t, melynek sikerét több díj és egy Oscar-jelölés mutatja. A komponista a rendezővel a későbbiek során is sok esetben dolgozott együtt, emlékezetes munkájuk például a Szerelemben, háborúban vagy a Napok romjai. A szintén Attenborough rendezte Kiálts szabadságért zenéje Grammy- és újfent Oscar-jelölést hozott, utóbbiból kettőt is, mivel a film betétdaláért is jelölték a zeneszerzőt. Pár film erejéig a pályája elején járó Neil Jordannel is dolgozott együtt (Farkasok társasága, Nem vagyunk mi angyalok). 1992-ben a Terry Gilliam által rendezett A Halászkirály legendája alá újból remek zenét írt, melyet ismét egy Oscar-jelöléssel jutalmaztak. Az egyik legelismertebb angol rendező, Ken Loach 1994-ben hívta meg a szerzőt, hogy komponáljon neki zenét a Ladybird Ladybird című filmjéhez, melyet további nyolc közös alkotás követett.
A komponista emlékezetes művei közé tartoznak a természetfilmek alá írt muzsikák is. Főleg a híres ismeretterjesztő filmes David Attenborough nevével fémjelzett produkciók, filmsorozatok zenéivel alkotott maradandót Fenton. A kezdet a Wildlife on One című sorozat idejére nyúlik vissza, melyet öt hosszabb film, illetve sorozat követett. Ezek közül a legismertebb A kék bolygó és a Bolygónk, a Föld, melyek zenéjéért Emmy-díjakat kapott, előbbiért ráadásul még egy újabb BAFTA-díjat is begyűjtött; egyébként erre az elismerésre eddigi pályafutása alatt összesen tizennégyszer jelölték a komponistát. A szerző hollywoodi munkái kevésbé emlékezetesek, a kilencvenes években főleg vígjátékokhoz és romantikus filmekhez hívták, tehetsége azonban általában ezeken a nem túl nagy kihívásnak számító zenéken is átütött. Ezek közül is kiemelkedik az Anna és a király, A velencei kurtizán vagy az Örökkön-örökké remek aláfestése.
George Fenton az Association of Professional Composers zenei társaság alapítója, mely több szervezettel való összeolvadás után létrehozta a British Academy of Composers & Songwriterst, tagja még a Royal Society of Musicnak, továbbá a Royal College of Music vendégprofesszora is.
Gregus Péter
2014.08.21.