A soundtrack első felére került betétdalrészleg két emlékezetes darabbal szolgál. A film promóciójának egyik része volt Sade nagy visszatérésének hangoztatása, akinek 2010-ben jelent meg utoljára új dala. A kifejezetten ide írt "Flower of the Universe"-t valószínűleg nagy örömmel fogadta rajongótábora, hiszen hozza benne védjegyeit, a kellemes szerzemény különlegessége pedig, hogy szövegét DuVernay még a forgatókönyvbe is beillesztette. Két verzióban is hallhatjuk: kevés köztük a különbség, de az R&B / hip-hop producer No I.D. diszkrét dobütemekkel ellátott remixe az egyénibb. A másik nagy név, Sia még kolléganőjét is lepipálta, mert a "Magic" a tökéletes popsláger, már első hallásra megragad a fülben. S ugyan nem fogom többet meghallgatni Kehlani, illetve a Chloe x Halle testvérduó ide felkerült felvételeit, rossznak ezeket sem tudnám nyilvánítani, hiába nem én vagyok a célcsoportjuk. Noha a stílust tekintve a Freestyle Fellowship jazzhatást is magába foglaló, 1993-as nótája az, amely alaposan kilóg a többi közül, a magam részéről egyetlen kakukktojást neveznék meg: a számaiba a nevét kényszeresen beóbégató DJ Khaled és Demi Lovato tucatpopját, melyet a kiadványról egyedüliként kapcsolnék villámgyorsan tovább, amint meghallanám a rádióban. Ugorjunk is gyorsan a score-ra!
A kezdetben megnevezett zeneszerző, Jonny Greenwood helyett felkért Ramin Djawadi a
Trónok harca-koncert keretében épp járja a világot, de már valószínűleg készül arra, hogy visszalátogasson Westerosba a folyam záró évadjának lezárásához, és a Westworld soron következő etapja is rá vár, továbbá ő lesz a dallamfelelős Tom Clancy közkedvelt karaktere, Jack Ryan tévésorozatos felbukkanásánál is. A szériák mellett évente egy vagy két mozifilmmel jelentkező szerző így nyilatkozott az Időcsavarhoz komponált score-járól:
"A filmhez – gyerekkórus mellett – férfi és női kórust egyaránt bevetettünk. Szerettünk volna a különféle színekkel játszani, ezért a sci-fis pillanatok alátámasztásához szólóhangszerként cimbalmot, valamint szintetizátorokat alkalmaztam." Fontos megemlíteni, hogy utóbbiak nem a vonósok szerepét töltik be, azaz fel sem merülhet, hogy a szimfonikus hangzáson bárki is spórolni akart volna (71 zenész mellett összesen 53 kórista volt jelen a score rögzítésekor), a nagyzenekari jelleg maradt a hangsúlyos. Az ízlésesen alkalmazott elektronikával is átjárt score-ban hallhatunk fantasybe illő, nagyszabású, néhol száguldó iramú szerzeményeket, míg az érzelmesebb jeleneteket békés, szép kompozíciók kísérik. A legkiemelkedőbb részek azok, ahol a zene a kórusoknak köszönhetően egészen szférikus magasságokba emelkedik, de az is figyelemre méltó, ahogy Djawadi nagyon elegánsan, szinte észrevehetetlenül idézi meg Sade dalát a "Sorry I'm Late"-ben, ráadásul a főtéma variálgatásai is izgalmasak. És ha már főtéma: a film címét viselő, gyerekkórusos, vokóderes motívummal a művész egy olyan darabot alkotott, melynél szerethetőbbet nehezen lehetne komponálni egy fantasyhez.
Kiemelkedő trackek: Flower of the Universe (No I.D. Remix), Magic, A Wrinkle in Time, Uriel, Tesseract, Sorry I'm Late, The Universe Is Within All of Us