Robert Folk

  • születési név: Robert Folk
  • feltűnik még: Rob Folk, Dr. Robert Folk
  • született: 1949. március 05. New York, Egyesült Államok
  • iskola: Julliard School of Music
Megosztás:

Robert Folk

„Úgy vélem, egyike vagyok a nyugati partvidék legeklektikusabb komponistáinak. Minden műfajon belül volt már lehetőségem filmzenét szerezni, és remélem, hogy ez a színesség a jövőben sem változik majd.”


Hollywood olykor ok nélkül feledkezik meg vagy vesz félvállról olyan komponistákat, akik ezt nem feltétlenül érdemlik meg. Robert Folk ezen személyek egyike: a nyolcvanas és a kilencvenes évek során számtalan alkotáshoz szállított zenei kíséretet, s bár ezek döntő többsége nem blockbuster volt, zenei szempontból mégis minőségi és emlékezetes produkcióknak számítottak. Ám minthogy – általánosságban tekintve – a filmek viszik magukkal a zenét, a szerző életművével szerény mértékben szokás foglalkozni, holott egy megbízható kaméleonnak is nevezhetnénk, hiszen az alkotások színvonalától függetlenül megannyi stílusban volt már képes magas szintet hozni. Minőségi munkáira példaként említhetnénk A fűnyíró ember 2.: Jobe háborúja sötét score-ját vagy a Távol az otthontól című dráma csodálatos dallamait, illetőleg olyan, hazánkban is közkedveltnek számító komédiák kíséreteit, mint a Rendőrakadémia és az Ace Ventura 2.: Hív a természet

„A kései hatvanas években kezdtem pályafutásomat gitárosként, illetve zongoristaként. Számtalan rockbanda hívott játszani Bostonban és környékén, s a fő életcélom ekkoriban még az volt, hogy dalszerző legyek” – mesélte a komponista, aki bár vérbeli klasszikus zenész családból származott (minthogy a szülei és a lánytestvére egyaránt hegedültek), a Beatles-jelenség hatására leginkább ezen stíluson belül képzelte el jövőjét. Bár már gyermekkorától kezdve figyelemmel kísérte a filmek alatt elhangzó muzsikákat, csupán szakmai szempontból követte azokat bizonyos mérvű kíváncsisággal fűszerezve, amiatt, hogy ki miként közelít meg zeneileg egy adott témát. A Juilliard School of Musicon folytatott tanulmányévei során mindent megtett azért, hogy a lehető leghosszabb időt tölthesse el a karon: a mintegy tíz év során koncertdarabokat írt, illetve különféle lehetőségeket ragadott meg annak érdekében, hogy iskolai juttatásokban, támogatásokban részesüljön. Ezen időszak alatt történt, hogy egyik korrepetáltjának apja megkérte őt a The Planets című dokumentumfilm zenéjének elkészítésére, amit el is vállalt, s az ezen keresztül szerzett élmény, illetve varázs olyannyira megragadta őt, hogy a nyolcvanas évek hajnalán Los Angelesbe utazott, ahol alig másfél hónap múlva már alá is írt egy szerződést a Fox Savage Harvest című kaland-thrillerével kapcsolatban. Első nagyobb sikerét az 1984-es Rendőrakadémia hozta meg számára, melynek aztán hat folytatása készült, s ezek mindegyikéhez ő szállíthatott kíséretet. Az elismerések mellett ennek folyománya, hogy mai napig meghatározó szerepet töltenek be filmográfiájában a vígjátékok, melyeken belül olyan alkotások alatt hallhatjuk dallamait, mint például a Legénybúcsú, az Ásó, kapa, nagykaland, a Haláli fegyver, a Kő’ egy csapat, a Potyázók a portyán vagy a már említett Ace Ventura 2.: Hív a természet

Bár a nyolcvanas évek során drámákhoz is felkérték (Bíborszív, Távol az otthontól), karrierje a kilencvenes években vált igazán színessé, mivel olyan projektek is megtalálták őt, mint A vadak ura 2. és a Végtelen történet 2. című kalandfilmek, a Lesli Linka Glatter által rendezett thriller, az Életveszély, továbbá azon akciófilmek, és akcióvígjátékok, mint mondjuk A terror iskolája, A Paradicsom foglyai, a Mindhalálig vagy a Nekem 8. Filmográfiájának komédiák és egyéb stílusok alkotta arányát egy alkalommal így kommentálta: „Pályatársaim többségéhez hasonlóan alakultak a dolgok az én esetemben is: amivel az első sikeredet eléred, azzal foglalkozol majd a legtöbbet. Ha olyan alkotásokat nézünk, amelyek húsz és százmillió dollár közötti büdzsével bírnak, akkor azoknál biztos olyan szerzőt keresnek majd fel, akinek az adott műfajon belül van renoméja. Jómagam is így jártam, s ennek köszönhető, hogy az egymást követő azonos műfajú felkérések közé beékelődő egyéb produkciók üdítőleg hatnak rám”. Munkásságának egyik legérdekesebb momentumára 2011-ben került sor, amikor is a Roland Joffé által rendezett koprodukciós drámához, a There Be Dragonshoz kérték fel, miután a tesztvetítéseket követő negatív kritikákra hivatkozva a film első verzióját újravágták, az ahhoz komponáló Stephen Warbecket pedig művével együtt kitették a producerek. 

A filmzenék mellett Folk nevéhez számtalan koncertdarab is fűződik (szimfóniát éppúgy készített már, mint kórusművet vagy kamaradarabot), az Oszakai Világkiállításra pedig az Amerikai Balettintézet részére To Dream of Roses címmel balettet is szállított, melyet a London Symphony Orchestra közreműködésével rögzített. Egy alkalommal azt kérdezték tőle, hogyan képes párhuzamosan foglalkozni mindennel, és milyen főbb különbségeket tud említeni koncerttermi, illetve filmes munkái között: „Azok a technikák, melyeket a komolyzenei darabjaim során, illetőleg rock ’n’ roll zenészként alkalmazok, a score-jaimból táplálkoznak. A különbségek pedig meglehetősen egyszerűek: egyfelől míg a filmek esetében te egy csapat része vagy, és amikor zenét írsz, akkor a rendezői utasításoknak és a saját elképzeléseidnek egyaránt meg kell felelned, addig a komolyzenék esetében csak te vagy, valamint a zenéd, melynek stílusát, illetve hangulatát önmagad határozod meg. További lényegi különbség, hogy a moziknál kevés idő áll rendelkezésedre, a másiknál azonban annyi, amennyire szükséged van” – válaszolta.

Robert Folk, amellett, hogy zeneszerző, muzsikus és karmester, jó ideje tagja az Academy of Motion Picture Arts and Sciences (AMPAS), valamint az American Society of Composers, Authors and Publishers (ASCAP) bizottságának is. Kedvenc projektje pedig mai napig a Gary Sinise által rendezett Távol az otthontól, melynek főszerepében Richard Gere látható: „Ezen munkát élveztem eddig a legjobban. Valószínűleg azért, mert megható a történet, amely bár rendkívül drámai, csodálatos helyszíneken játszódik. Szeretnék több ehhez hasonló lehetőséget kapni a jövőben” – nyilatkozta a szerző, aki emellett még a Bérbarátnő álomáron című romantikus vígjáték szerelmi témájára, illetőleg balett munkáira a legbüszkébb. 
 

Kulics László
2014.02.19.

 

 

Teljes filmográfia: 
 

Süti tájékoztató

Weboldalunk cookie‐kat (sütiket) használ a magasabb felhasználói élmény érdekében.
RENDBEN
Elutasítom