A QB VII egy bírósági tárgyalóterem, a rövidítést feloldva: Queen's Bench VII. Itt méri össze erejét és jogi képviseletét Dr. Adam Kelno (Anthony Hopkins) orvos és Abe Cady (Ben Gazzara) író. Kelno a náci Németország koncentrációs táboraiból szabadult, amit gyakran fel is emleget, csak azt felejti el közölni, hogy nem fogoly volt, hanem kegyetlen kísérletező. Miután a Szovjetunió bizonyítékok hiányában nem tudja ráfogni a háborús bűnösség vádját, Kelno Szaúd-Arábiába menekül, és az ország közegészségügyi ellátását fejleszti. Húsz évvel később tér vissza Angliába, ahol humanitárius szolgálataiért lovaggá is ütik. Ekkor jelenik meg a botrányregény, melyben egy holocaust-túlélő ennyi év eltelte után is sikerrel azonosítja Kelnót, aki remélve, hogy most már minden nyom eltűnt, beperli az írót rágalmazásért.


A hat és fél órás minisorozat Leon Uris nagysikerű regénye alapján készült, az ABC televíziós csatornán elért sikere után pedig olyan adaptációknak adott szabad utat, mint a hazánkban is nagy sikerrel vetített Gyökerek vagy a Masada. Kevesen tudják, hogy a regény Uris saját élményein alapul, amikor Exodus című regényében egysoros utalását tette egy Dr. Wladislaw Dehring nevű orvosra. A doktor beperelte a szerzőt, és bár megnyerte az ügyet, a bíróság csupán fél pennyben állapította meg a kártérítés összegét, lévén, hogy Dehring valóban koncentrációs táborokban dolgozott.

A sorozat score-ját Jerry Goldsmith szerezte, akinek később a felvételek mellett lehetősége adódott egy bakelit összeállítására is, az ABC ugyanis nagy reményeket fűzött a zenéhez. Mivel a felvételekre Olaszországban került sor, a kiadás is olcsóbbá vált. Az elkészült félórás válogatás szórakoztató és etnikailag színes. Mivel a zene elsősorban rövidebb trackekből tevődik össze, Goldsmith a legfontosabb hosszú darabokat válogatta ki, így javítva a hallgatási élményt. A sorozathoz mellesleg körülbelül kétórányi zenét vettek fel, de mára ebből csak az eredeti bakelitre kiválogatott tételek maradtak fenn.


A "QB VII Main Title"-vel nyit a lemez, mely egyből bemutatja Kelno és Cady témáját is. A párhuzamos szálakon futó történet miatt keveredve következnek a további szerzemények. A "Journey Into the Desert" Kelno kuvaiti utazásához készült, mely előrevetíti a zeneszerző A szél és az oroszlán című filmjének – a következő évben íródó – nagysikerű aláfestését. Az erőszakosabb "The Escape" szintén Kelno története alatt csendül fel, ahogy az orvos átszökik a lengyel-német határon. Akik szeretnének még egy kicsit többet hallani ebből az arab hangzásból, azok számára érdekes lehet, hogy a zenéből egy kiadatlan tétel megtalálható a Prágai Filharmonikusok Jerry Goldsmith – 40 Years of Film Music című válogatáslemezén. A keresendő tétel címe: "Visit to the Sheikh".

Cady tematikája a "The Wailing Wall" számban kezdődik, mely a zsidó hangzásvilágot idézi meg a tradicionális hangszerek használatával. A "The Holocaust" tételben érünk el a csúcspontra, ahol egy kánonban éneklő kórus női és férfi szólama csatározik a nyomozás terhe alatt megtört író elméjében. A "Jadwiga Relived"-ban a kórus Krzysztof Pendereckit idéző disszonanciával támadja meg a szerzőt, mikor az visszatér a koncentrációs tábor színhelyére, hogy fontos nyomokat rögzítsen a kutatáshoz – mellesleg ez az egyetlen tétel, ami egy kicsit hosszabb a bakelitváltozaton lévőhöz képest. Az album a "Kaddis for the Six Million" című jiddis rekviemmel zárul, amit mintha csak kifejezetten egy lemez fináléjának szántak volna.


A királynő törvényszéke volt az egyik első televíziós minisorozat, melyből filmzenealbum is megjelent a boltok polcán, ráadásul Emmy-győztes zenéből. A bakelitkiadvány mellett az ABC tévétársaság promóciós maxikat is küldött a legnépszerűbb rádióműsorokba, hogy ott a főtéma lejátszásával reklámozzák a sorozatot. Az aláfestést CD-n az Intrada adta ki, megőrizve az eredeti bakelit programját. Sajnos az eredeti borítót is megtartották, ami fekete betűkkel és arany kitöltéssel hirdeti a sorozatot – bár a bakelitkorszakban ez a borító kiválóan mutatott, így összetömörítve nem a legszebb látvány, ráadásul az aranyat is sötét rozsdaszín váltotta fel, ami gyakorlatilag olvashatatlanná teszi a Q betűben szereplő feliratot. Mivel korai Intrada-kiadásról van szó, a jegyzetek sem túl részletesek, de ezek ebben az esetben mellékesek – A királynő törvényszéke score-ja a korszak és Jerry Goldsmith egyaránt legigényesebb tévés zenéi között foglal helyet.