Hozzávetőlegesen negyedéves csúszással, szeptember végén érkezik meg hozzánk a Parajelenségek harmadik, illetve negyedik részét jegyző rendezőpáros, Ariel Schulman és Henry Joost által vászonra vitt Idegpálya című thriller, melynek főhőseit Dave Franco (Szemfényvesztők) és Emma Roberts (Családi üzelmek) alakítják. A mozi középpontjában a címbeli online közösségi játék áll, amely nemcsak a forgatókönyvírók fantáziájának engedett teret, hanem a score-t jegyző Rob Simonsenének is.

Míg a komponista tavaly az Adaline varázslatos élete kíséretével hívta fel magára a figyelmet, addig most egyfajta nosztalgiázással igyekszik a nézők, illetve a filmzenerajongók kedvére tenni: az Idegpályához a nyolcvanas évek szintetizátoros, valamint számítógépes muzsikáit felidéző kompozíciókat alkotott. A szerző már a forgatási munkálatok előtt a stáb részesévé válhatott, így jó előre meg tudott egyezni a rendezőkkel arról, hogy születendő műve milyen irányt vegyen. A történet szerint az online játék résztvevőinek a nézők által kiosztott feladatokat kell megoldaniuk, ám míg a teendők eleinte még ártalmatlan csínytevéseknek felelnek meg, záros határidőn belül élet-halál kérdéssé válnak. Simonsen ezt a változást nemcsak a zene fokozatosan komolyodó hangulatával igyekezett nyomon követni, hanem egy olyan gyermekkórus bevonásával is, amelynek tagjai a vészjósló hangok mellett alkalmanként könnyed énekre is fakadnak. Utóbbi megoldással azt kívánta szimbolizálni, hogy a fiatalok kezdetben mennyire lazán kezelik a feladatokat és a játék egészét, mit sem törődnek a rájuk leselkedő veszéllyel – ezen megállapítás pedig a valóságban is tökéletesen helytálló, amit remekül alátámaszt az új láz, a Pokémon-őrület.