A sötét jövő megakadályozásáról szóló produkció aláfestéséről az ekkor már közel egy évtizede pályán lévő Brad Fiedel gondoskodott, akit ügynöke ajánlott Cameron figyelmébe. Kettejük találkozását Fiedel eképpen összegezte:
Az elvárás egy olyan szintetizátoros zene volt, amely hangzásvilágával még jobban aláhúzza az eljövendő apokalipszist és a gépek általi fenyegetettséget. A közel száztíz perces filmhez különféle dalokat is felhasználtak, melyek az Enigma kiadó gondozásában megjelent filmzenealbumon is helyet kaptak – közülük a Tahnee Cain & Tryanglz által előadott "Burnin' in the Third Degree" számít a legemblematikusabbnak, ez szól ugyanis a Tech Noir szórakozóhelyen zajló események alatt. A kíséretet igénylő játékidő nagy részét azonban az instrumentális darabok tették ki, melyek teljes anyaga később a Cinerama / Edel égisze alatt vált elérhetővé
Mivel Fiedelnek nem volt megfelelő apparátusa, a szükségesnél több munkaidőt fordított az aláfestésre:
"A Terminátor
zenéjének elkészítése azért volt nehéz, mert különböző szintetizátorokat, illetve szekvencereket használtam, s mivel nem állt rendelkezésemre elegendő MIDI, sok mindent magam csináltam" – mesélte. A muzsika legnépszerűbb részlete kétségkívül a főtéma, melyet a
The Definite Edition esetében háromféle verzióban hallgathatunk meg: míg az albumnyitó "Theme from The Terminator" az úgynevezett koncertverzió, a "The Terminator Main Title" a film főcímzenéje, a "Theme from The Terminator (August 29th, 1997, Judgement Day Remix)" pedig a zárójelenethez, illetve a stáblistához tartozó változat. A népszerű motívum mellett a másik, annyira nem emlékezetes, ám ettől függetlenül jellegzetes és folyamatosan visszaköszönő dallamsor a Schwarzenegger által alakított T-800-as halálosztó gépet hivatott szimbolizálni:
"A terminátor érkezését és jelenlétét egy szívverést imitáló hangzással támasztottam alá. Az emberi szív po-pom-po-pom ritmusban ver, s ebből kiindulva találtam ki a halálosztó számára a po-po-po-pom-szerű ritmust" – kommentálta a szerző. Erre épül többek között a "The Terminator's Arrival", az "Arm & Eye Surgery", valamint a "Police Station / Escape from Police Station" és a "Death by Fire / Terminator Gets Up" páros, mely utóbbiaknál Fiedel ügyesen ötvözte ezt a fenyegető dallamsort a főcímzene motívumával.
Akár olyan akciórészekről beszélünk, mint a "Reese Chased", a "Tunnel Chase", a "Factory Chase" (melynél elektronikus hegedűn Ross Levinson is közreműködött), illetőleg a "Reese's Death / Terminator Sits Up / You're Terminated!", akár olyan thrilleres megoldásokra hajazó darabokról, mint a "The Terminator's Arrival" vagy a "Garage Chase" első fele, nem témagazdagságra vagy logikai felépítésre tudunk kitérni, hanem inkább egyfajta szabad asszociációs zeneszerzésre. Emiatt a hallottak nehezen emészthetőek, s csupán olyan trackek jelentenek köztük oázist, mint a játékos "Sarah on Her Motorbike", a "Sarah in the Bar", a baljós, gépek által uralt jövőképet tükröző "Future Flashback / Terminator Infiltration", valamint a Sarah és Kyle (Michael Biehn) szerelmi témáját bemutató "Conversation by the Window / Love Scene" – "Sarah's Destiny / The Coming Storm" duó. Éppen ezért jeleztem előre feljebb, hogy ez az album csupán az elvakult rajongókat képes lekötni, aki viszont csak a főbb témákat, illetve a dalokat szeretné hallgatni, azoknak az Enigma kiadó változata az ideális.
Ahogy James Cameron, úgy Brad Fiedel számára is vitathatatlan mérföldkőnek számít a
Terminátor – A halálosztó, hiszen mai napig ez a komponista legismertebb műve. Igaz, a mű alatt ez esetben nem a teljes score-t kell érteni, hanem mindössze a nyitányt, illetőleg a szerelmi témát, e kettőn kívül ugyanis meglehetősen erőt próbáló a több mint egyórányi hanganyag. Akárhogy is viszonyulnak a filmzenebarátok ehhez a munkához, abban azért megegyeznek az álláspontok, hogy a zene hangulata remekül el lett találva és kellően idomul a látottakhoz.
Írásunk a The Definite Edition változatról készült, a Spotify-on azonban annak újrakevert, 2016-os változata érhető el.