„Azt hiszem, filmzeneszerzőként rengeteg mindent tanulhatsz, különleges embereket ismerhetsz meg, és megvan az a lehetőséged, hogy ugyanazokat az érzéseket más és másféleképpen kifejezd.”
A nyugat-spanyolországi városból, Salamancából származó komponista elsősorban az Élve eltemetve, valamint A gyilkos médium révén vált szélesebb körben is ismertté a nemzetközi porondon, s az ezekhez készült szerzeményeinek köszönhetően éppúgy sikerült tovább öregbítenie hazája komponistáinak hírnevét, mint Alberto Iglesiasnak, Javier Navarretének, Fernando Velázqueznek vagy Roque Banosnak. Bár a művész e két projekt révén 2010-ben lépett be a rivaldafénybe, húsz évvel korábban is készíthetett már filmzenét Luis María Delgado utolsó rendezéséhez, a Ni se te ocurra... című komédiához.
Víctor Reyes számos pályatársához hasonlóan elsősorban Ennio Morricone westernműveinek hatására döntötte el, hogy erre a pályára lép: „Amióta csak az eszemet tudom, a filmzeneszerzés egy álom volt számomra” – nyilatkozta. Tanulmányévei során főként a zongorajátékkal, illetve a klasszikus zenével kapcsolatos képzések felé orientálódott, tinédzserkorától azonban mindezek mellett popzenét játszó bandák tagjaként is színpadra lépett, s később ezen apropóból olyan művészekkel nyílott alkalma együtt dolgozni, mint Plácido Domingo, Montserrat Caballé, Julio Iglesias, valamint Ricky Martin, ám ez idő alatt is folyamatosan törekedett gyermekkori álmának megvalósítására, mely a kilencvenes évek második felétől kezdve vett komolyabb fordulatot. Míg saját karrierje lendületet nem vett, hangszerelőként számos pályatársának volt segítségére, akiktől eközben gyakorlati ismeretekre tehetett szert. Első nagyobb sikerét a Lisszabon című krimihez íródott dallamainak köszönhette, ami az elismerések mellett az azt rendező Antonia Hernández személyében egy, a pályafutásának hajnalára korlátozódó munkatársat is hozott, a Lisszabont követő időszakban ugyanis a direktor három további alkotásához, az El gran marcianohoz, az Al alcance de su manohoz, illetőleg a Város határok nélkülhöz is őt kérte fel komponistának. Korai munkásságának fontos állomása emellett az Ana y los 7 című tévésorozat, mivel Hernández projektjei mellett ez járult hozzá leginkább ahhoz, hogy egyre keresettebb komponistává váljon: annak idején Reyes több mint hetven epizódhoz szállított kíséretet – rajta kívül a gyakran együtt dolgozó Bernardo Fuster – Luis Mendo páros és Manuel Balboa szereztek még zenét hozzá néhány rész erejéig.
Egy másik kulcsfontosságú szerepet betöltő direktor Reyes pályafutásában Rodrigo Cortés, akivel 2007-ben hozta össze a soros A nyertes című, drámai és komikus elemekkel egyaránt átszőtt produkció kapcsán, melyet követően számos rövid-, valamint egész estés filmet készítettek közösen. Kettőjükhöz fűződik többek között A gyilkos médium, illetőleg a nemzetközi sikereket elért Élve eltemetve, mely érdekessége zenei szempontból az, hogy az egy helyszínes, klausztrofób mozi egy meglehetősen izgalmas és lendületes score-ral párosul. Hasonlóan különleges projektnek nevezhető a Cortés producerelésével, Eugenio Mira rendezésében, valamint Elijah Wood főszereplésével forgatott Hibátlan előadás című thriller is: a filmbéli hangverseny során előadott tételeket Reyes jegyzi, akinek így a felvételek előtt el kellett készülnie művének nagy részével, mellyel idomulnia kellett a cselekményhez, emellett kompozíciójának önálló koncertműként volt szükséges hatnia. A szerző filmográfiájából az eddig említetteken kívül olyan alkotások kerültek még bemutatásra hazánkban, mint Daniel Burman romantikus vígjátéka, A stewardessek a mennybe mennek, a Jesús Ponce-féle 15 nap veled, a flamenco dívájáról, Lola Floresről szóló Lola, valamint a szintén valós eseményeken alapuló Felipe és Letizia című kétrészes tévéfilm.
„Számítógépen dolgozom. Megszerkesztem a teljes zenét, mielőtt felvennénk a stúdióban a zenekarral” – avatott be munkametódusába Víctor Reyes, akit eddig háromszor jelölt a Spanyol Filmakadémia Goya-díjra, az International Film Music Critics Association (IFMCA) pedig 2011-ben az év komponistája nomináltjainak listájára terjesztette fel.
Kulics László
2014.04.13.