Ira Newborn

  • születési név: James Ira Newborn
  • feltűnik még: Ira Newbourn
  • született: 1949. december 26. New York, Egyesült Államok
  • iskola: New York University Steinhardt
Megosztás:

Ira Newborn

„A filmzeneszerzéssel párosuló stressz mértéke attól függ, mennyire érdekel téged az, amit éppen elvállaltál, milyen szinten vagy hajlandó elviselni az őrültségeket, és milyen mértékben van szükséged – vagy mennyire szereted – a pénzt.”


A rock 'n' roll, a blues, valamint a jazz világából érkező Ira Newborn húsz évet magába foglaló filmzeneszerzői pályafutása során valamivel több mint harminc produkcióhoz járult hozzá aláfestéseivel, s bár ez két évtizedre vetítve számszakilag nem tűnik soknak, ahhoz elegendő volt, hogy maradandó nyomot hagyjon hátra Hollywoodban. Az ezredforduló küszöbén e pályáról visszavonult művész ismertségét főként a Csupasz pisztoly-széria jellegzetes főtémájának tudhatja be, de nem kevés érdemet szerzett neki a Behálózva nyitánya (melynek elkészítésekor adaptálta Rózsa Miklós 1946-os The Killershez készült négyhangos dallamsorát), valamint az Ace Ventura: Állati nyomozó kísérete is.

Newborn klasszikus és jazzgitár-leckéket véve kezdett a zenei pálya felé fordulni, melynek hajnalán számos New York-i bandának volt tagja. Nagy hatást gyakoroltak rá többek között Charlie Parker, James Brown, és a The Beatles dalai, valamint az olyan klasszikus szerzők kompozíciói, mint Johann Sebastian Bach, illetve Ludwig van Beethoven. E széles érdeklődési körét sikeresen tudta kamatoztatni önálló karrierjének építésekor, aminek eredményeként neve mára már nemcsak gitárosként ismert, hanem zenei rendezőként, karmesterként, komponistaként, bárzenészként, reklámzeneszerzőként, illetőleg Broadway-művészként. 

Hollywood érrendszerébe a Mary's Incredible Dream és az American Hot Wax (utóbbiban néhány képkocka erejéig fel is bukkan) alkotások révén, Kenny Vance invitálásával került bele a hetvenes évek második felében, s bár az ekkor még zenei rendezőként tevékenykedő Newborn sosem foglalkozott azzal a gondolattal, hogy más szinten is kipróbálja magát a mozgóképek világában, a munkálatok előrehaladtával egyre nyitottabbá vált, székhelyét pedig Los Angelesbe tette át. Az áttörésre sem kellett sokat várnia, az 1980-as The Blues Brothers ugyanis remek kiugrást biztosított számára, hiszen nemcsak ismertséget hozott, hanem egy hosszú életű munkakapcsolatot is: az alkotást rendező John Landis ezt követően olyan mozijaihoz szerződtette őt, mint a Bele az éjszakába, az Amazonok a Holdon vagy a Harapós nő. „John nem titkolja, hogy nem tud mindent a zenéről, ugyanakkor élesen ad hangot annak, ha valami nem tetszik neki, de ha valamit szeret, azt is kinyilatkoztatja. Nagyon tud lelkesedni, és amikor jó a kedve, akkor az nagyon ragadós tud lenni” – nyilatkozta kollaborációjukkal kapcsolatban a komponista, akinek pályafutásában David Zucker volt a másik meghatározó hollywoodi alak. A páros a Nagyon különleges ügyosztály kapcsán találkozott egymással először, melynek zeneszerzői posztjára Newborn a The Blues Brothers-nél is közreműködő író-producer, Robert K. Weiss ajánlásával kerülhetett. A rendkívül jellegzetes főtémával rendelkező, bluesos és jazzes elemekkel egyaránt tarkított aláfestés olyannyira elnyerte Zucker tetszését, hogy ennek eredményeként hat további mozi esetében (melyek között az imént említett szériából kinőtt Csupasz pisztoly-trilógián kívül olyanokat találunk, mint az Osztály, vigyázz!, az Agymenők, illetőleg a Basebolondok) szintén hozzá fordult muzsikáért. 

A művész filmográfiájában ugyan elvétve találunk vámpírfilmet (Harapós nő) és drámai szálakkal fűszerezett produkciókat (Rossz modorThe Late Shift) is, a legmeghatározóbbaknak pályáján mégis a komédiák számítanak, melyeken bevallása szerint mindig előszeretettel dolgozott. Ám megannyi bosszúsága is származott belőlük, hiszen zeneszerzői szempontból e könnyed műfajhoz negatív sajátosságok is párosulnak: „A felvételekre biztosított idő függ a költségvetéstől, illetve attól is, hogy az adott zenével mennyire törődnek. Olyan filmek esetében, ahol az instrumentális zenére az utolsó pillanatban kerítenek sort – mint például a vígjátékok esetében – gyakran mondják azt a készítők, hogy 'Ó, meg tudod csinálni három nap alatt is' – mesélte a szerző, majd hozzátette: "Csak azért, mert kevés a zene, az nem jelenti azt, hogy nem igényel sok időt annak feljátszása”. Mindezzel párhuzamosan arra lett figyelmes, hogy Hollywood az aláfestések tekintetében is egyre inkább a sztereotípiák felé mozdul, így már nem igazán érezte otthonosan magát ebben a műfajban, s új kihívások után nézett. Több, filmzenei pályafutásának vége felé készült interjú alkalmával hangot adott annak, hogy a kilencvenes évek végére megcsömörlött attól, hogy csökkent a kreativitás szabadsága, illetőleg hogy a filmipar már csupán tíz százalékban szól az adott alkotásról, a további hányadot az üzlet teszi ki, ezért lassan kihátrált erről a területről. „Nem írok már score-okat, mert Hollywood olyan elmegyógyintézeté vált, ahol a betegek és a személyzet egyaránt hatalmas összegeket fizetnek azért, hogy őrültségeiknek érvényt szerezhessenek” – foglalta össze röviden Newborn, aki nem teljesen fordult el ettől a világtól, hiszen a New York Egyetemen tanít filmzeneszerzést. A szerzőhöz számos olyan mozi is köthető, melyekhez nem score-ral járult hozzá, hanem vagy általa írt, illetve előadott, vagy a háttérben általa producerként nyomon követett dalokkal. Ennek eredményeként találkozhatunk nevével például a Négy esküvő és egy temetés, a 48 óra, illetve utóbbi folytatásának stáblistáján.

A kétszeres ASCAP-díjas (The American Society of Composers, Authors and Publishers) komponista aláfestéseinek megjelenése tekintetében nem nevezhető élvonalbelinek, ugyanis számtalan muzsikája egyáltalán nem jelent meg, vagy csupán néhány tétel került fel belőlük a betétdalokat csokorba gyűjtő soundtrackekre. Ezek közé tartozik többek között a Basebolondok (melyhez mindössze tizenöt percnyi score szükségeltetett), a Bele az éjszakába, az Osztály, vigyázz!, a Chevy Chase és Dan Aykroyd főszereplésével készült Golfőrültek 2., valamint a Csupasz pisztoly 33 1/3: Az utolsó merénylet is. „A vígjátékok esetében ez gyakran előfordul, a stúdiók, illetve a produkciós cégek ugyanis ilyenkor nem szívesen járulnak hozzá egy score-hoz, még akkor sem, ha a zene jó. Inkább összeállítanak egy slágerekkel teli soundtracket, és azt mondják: 'ütős album az ütős filmhez'. Minden bizonnyal ilyenkor a nagyobb nyereség hajtja őket. Ha van egy mozi tele jó rock & roll-dalokkal, akkor nem valószínű, hogy szívességből csinálnak egy albumot a komponista művéből is” – foglalta össze ezzel kapcsolatos tapasztalatait Newborn. 
 

Kulics László
2014.06.01.

 

 

Teljes filmográfia: 
 





  Kapcsolódó anyagok


Brian De Palma filmjeinek zenéje
Kollaborációk, életutak
 
A Filmzene.neten szereplő anyagok idézése a forrás feltüntetésével lehetséges.

Süti tájékoztató