A londoni székhelyű Silva Screen Records (melynek New Yorkban és Párizsban egyaránt van irodája) elsősorban a filmzenei arany- és ezüstkor idején született szerzemények megjelentetésében tölt be rendkívül fontos szerepet – emellett természetesen az újdonságok is megtalálhatók a több mint ötszáz score-ból, illetve válogatásalbumból álló palettáján, ezáltal kínálatukkal a műfaj egészét lefedik. Az 1986-ban MD Reynold D'Silva által alapított független kiadó profilja leányvállalatainak s terjeszkedésének köszönhetően később más stílusokban (mint például jazz, katonai induló, musical, világzene, stb.) jeleskedő előadók albumainak megjelentetésével bővült.

A Silva Screen Records említésekor elsőre talán mindenkinek az újra felvett zenéket és válogatásokat megjelentető kiadó jut eszébe, ami érthető is, hiszen a cég fennállása óta éppúgy különös figyelmet fordít a neves szerzők legjobbjaiból összeállított válogatásokra, mint a régebbi, eddig csak bakeliten vagy még úgy sem elérhető szerzeményekre. Ezek többségét azonban korongjaikon nem az eredeti formában találjuk meg, hanem újra feljátszott változatban, amelynek fő oka a régebbi művek esetében az, hogy az eredeti felvételek vagy elvesztek már, vagy a hosszú évek során használhatatlanná váltak (persze emellett az újabb zenéket magukban foglaló válogatásokat is újra felveszik, melynek oka valószínűleg az, hogy partitúrát olcsóbb venni, mint eredeti felvételt). Első klasszikusaik között olyan nagysikerű filmek aláfestéseit találjuk, mint például az 1988-ban megjelentetett Idegen a cowboyok között Jerome Morosstól (amit egyébként 2000-ben HDCD-n is piacra dobtak), vagy Maurice Jarre-tól az Arábiai Lawrence. Az elmúlt huszonkét esztendő során hozzávetőlegesen kétezerötszáz tétel felvételéhez járult hozzá a kiadó vezetősége, amiben főként Tony Bremner, Nic Raine, James Fritzpatrick és Ken Alwyn karmesterek, valamint a Prágai Filharmonikusok vettek részt. Mindezek mellett a Silva Screen a jelennel is igyekszik lépést tartani: az elmúlt időszak sikerfilmjei közül az ő gondozásukban látott napvilágot többek között Howard Shore A tégla és Mark Isham Fekete Dália ihlette kompozíciói is, illetőleg Murray Gold Ki vagy, doki? című sorozatzenéje.

Ahogy nőtt a cég, úgy igyekezett bővülni: 1993-ban létrejött a Silva Classics, majd magukba olvasztották a német Creative Music Productionst (CMP Records) is, mellyel olyan zenészek kerültek fel ügyféllistájukra, mint David Thorn vagy a The Police-ból ismert Andy Summers. Egy évvel később New Yorkban megalapították a HipBop Records-ot, amely a funky és jazz-zenékre specializálódott, s ehhez jött hozzá a Soundline Records, melynek keretén belül különféle katonazenék váltak elérhetővé CD-n. 

A kezdetben csak filmzenével foglalkozó cég tehát időközben más zenei irányzatokkal is elkezdett foglalkozni, ám ezek közül talán csak a HipBop az, amely nem a világviszonylatban mérve szűk rajongótáborral rendelkező zenei irányzatokkal igyekszik talpon maradni. A vállalat a technika fejlődése előtt fejet hajtva az elmúlt két év során már nemcsak CD-n tette elérhetővé kiadványait, hanem weboldalán keresztül történő letöltéssel is.

A Silva Screen Recordsról bővebben a kiadó hivatalos honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők. 

 

Kulics László
2008.09.10.