Az első mozgókép bemutatása óta hatalmas fejlődés figyelhető meg a filmgyártás terén, melynek következménye nemcsak az egyre látványosabb mozik megjelenése, hanem többek között a némafilmek lassú feledésbe merülése is, hiszen a mai közönséget már nem feltétlenül kötik le azok a fekete-fehér produkciók, ahol a párbeszédeket többnyire szöveggel kiírva jelentették meg, a zenei kíséretet pedig a teremben játszó zongorista biztosította – holott a mostani filmek alapjai ezekben rejlenek. A stúdiók különféle módon igyekeznek elérni, hogy a jelenlegi generáció tagjai is megismerhessék ezeket az alkotásokat: az egyik ilyen például az újraforgatás, melynek végeredményéről leginkább az mondható el, hogy az eredeti műveknek mindössze az alaptörténetük marad meg, ám ezekkel nemegyszer felkeltik a nézők érdeklődését a régi változat iránt. Egy másik lehetőség az alkotás zenesávval való megtöltése, ezáltal a produkció teljes mértékben megőrzi eredetiségét, a néző pedig nem érez ürességet a hang hiánya miatt. Ez utóbbival bízták meg Tim Curran komponistát is, akinek a világhírű rendező, John Ford (Rio Grande, Az üldözők) 1928-as drámájához, a Hangman's House-hoz kellett aláfestő muzsikát készítenie. Az apropót a 20th Century Fox által december elején megjelentetett Ford at Fox – The Collection című DVD-gyűjtemény szolgáltatta, amely a többszörös Oscar-nyertes filmes huszonhárom klasszikus eposzát, köztük ezt is tartalmazza.
 

Mindenekelőtt azonban néhány mondat erejéig nézzünk körül Curran háza táján: a szaxofonon és gitáron egyaránt játszó komponista jazz és klasszikus zenei háttérrel jelent meg nemrégiben Hollywood küszöbén. Ide Oregon államból érkezett, ahol számos reklámfilmhez készített muzsikát, ezek mellett pedig hasonló státusban jazz-zenekaroknak is dolgozott, s bár mindez viszonylag jó pénzt hozott neki a konyhára, a szerző úgy vélte, addigi megbízatásaival lehetőségei behatárolódtak. A továbblépést a Hollywoodba történő költözés jelentette számára, ahol kezdetnek minden olyan filmet elvállalt, melynek forgatókönyve a kezébe akadt – tette ezt egyrészt azért, hogy nevét minél többen megismerhessék, másfelől, hogy némileg belelásson ebbe a világba. Curran a filmeken túl a Walt Disney Company számára is készített zenedarabokat, melyek Disneylandben, a Walt Disney Worldben és a Disney Wide World of Sportsban hallhatóak, illetőleg Music for Six Guitars and Percussion címmel önálló művet is jegyez.

Az Írországban játszódó Hangman's House (melyben olyan színészek tűnnek fel, mint Victor McLaglen vagy John Wayne) megzenésítésének feladatát Currannek régi ismerőse, egyúttal a kiadvány megjelentetését szorgalmazó csapat egyik tagja, Nick Ridman producer ajánlotta fel, a szerző azonban már ezt megelőzően is dolgozott a Foxnak: ő töltötte meg zenével a Szárnyaló bátorság című, 1949-ben készült háborús dráma DVD-jének bővített változatán helyet kapott kisfilmeket. "A némafilmekben a színészek hangok nélkül, főként testbeszédre hagyatkozva játszottak, ezáltal ha zenét készítünk hozzá, akkor annak az első képkockától az utolsóig kell tartania, nem lehetnek benne olyan üresjáratok, mint a hangosfilmekben" – vélekedik a komponista, akinek zenéjével nemcsak a cselekményt kellett követnie, hanem ügyelnie kellett a szereplők érzelmeinek, gondolatainak erősítésére is. Mielőtt Curran nekilátott volna a munkának, több alkalommal is megnézte a filmet, hogy felmérje annak stílusát, továbbá azt, hogy milyen aláfestést igényel: "Tudtam, hogy zenémnek tematikusságra, és motívumok sokaságára van szüksége ahhoz, hogy jól működjön a film alatt, ezért vagy egy tucat témát készítettem, melyek egy része, a cselekmény helyszínéhez hűen, az ír melódiákhoz hasonlít." Az aláfestés érdekessége, hogy előadásához mindössze három hangszer szükségeltetett: egy cselló, egy zongora, valamint egy fuvola. "Először egy szólórészekkel tarkított nagyzenekari művet képzeltem el a filmhez, ám mielőtt nekiültem volna a teljes score elkészítésének, találkoztam Sheridon Stokes fuvolaművésszel és Sebastian Toettcher csellistával, akik megmutatták, milyen széles spektrumon képesek játszani hangszereikkel: ütőhangok, speciális effektek, felhangok, harmóniák, meg ilyesmik" – meséli a szerző. "Ezután úgy gondoltam, hogy az igazi kihívást az jelentené, ha kizárólag ezekre, illetve egy zongorára (amit Brian Pezzone szólaltatott meg) alapozva készíteném el művemet" – teszi hozzá. A készítőkkel a projekt elején történt egyeztetést követően Curran szabad kezet kapott a zene stílusát illetően, s ezen elgondolását sem vetették el, így nekiállt, hogy a lehető legtöbbet hozza ki ebből a hangszerelésből. A mozi története egy revanson alapszik (a McLaglen alakította Hogan visszatér hazájába, hogy megbosszulja testvére halálát), így a drámához illő könnyed harmóniák, illetve a már említett népzenei motívumok (mint amilyen például a "Love Theme") mellett a sötétebb jelenetek alátámasztásához elengedhetetlen volt néhány disszonáns és gótikus dallam jelenléte is (ahogyan az a "Horse Dies"-ban is hallható).
 

A zenei felvételekre a pasadenai Firehouse Recording Studiosban került sor, ahol három napon át, napi kilenc órában játszották fel a zenét, melynek némely részét különféle előadásmódban rögzítették, s végül azt használták fel a filmhez, amely a legjobban illeszkedett a látottakhoz. "Minthogy szerzeményem ilyen kevés zenészt igényelt, karmesterre sem volt szükségünk, s mivel mind lenyűgöző zenészek, a felvételek zökkenőmentesen zajlottak" – avat be a részletekbe Curran, kinek Les Brockmann hangmérnök volt segítségére abban, hogy az így létrejött, több mint hetvenpercnyi anyag megfelelően illeszkedjen a filmhez.

Curran elmondása szerint rengeteg érdekes és hasznos tapasztalatot szerzett ezzel a filmmel, s reméli, hogy a jövőben több, a Hangman's House-hoz hasonló feladattal keresik majd fel őt a stúdiók. Ám addig is maradnak az egyelőre még kisebb filmes megbízások, és a Disney cég által nyújtott munkalehetőségek, ugyanis a velük kialakított jó munkakapcsolat eredményeként folyamatosan ellátják feladatokkal.

 

Külön köszönet Tom Kiddnek a közreműködésért.