„Zeneszerzőként az a feladatom, hogy megvalósítsam a rendezők elképzelését, és segítségükre legyek a score-ral kapcsolatos fontosabb döntések meghozatalában.”


A brazil származású komponista kezdetektől fogva a zenének szentelte életét: tanulmányait szülőhazájában kezdte meg, majd az Egyesült Államokban folytatta tovább, ahol a legnevesebb iskolák egyikének, a Berklee College of Musicnak koptatta padjait zeneszerzés és előadásmód szakokon. Bár mindig is különleges kapcsolata volt a muzsikával, és a filmeket is szerette (a legnagyobb hatást a Cinema Paradiso gyakorolta rá, melyhez Ennio Morricone szolgáltatott feledhetetlen dallamokat), kezdetben nem gondolta volna, hogy végül maga is a filmzeneipar mellett köt ki. Az ide vezető út során a cum laude diplomával végzett Bromfman – aki hat évet töltött Los Angelesben – zenészként éppúgy tevékenykedett, mint producerként, illetve hangszerelőként. 

Miután magába szippantotta a mozgóképek világa, eleinte csupán a sorozatok, valamint a rövidfilmek (mint például a fekete-fehérben forgatott dráma, az L.A. Dream) szegmenseiben bontakozódhatott ki, illetve néhány epizód erejéig olyan show-műsorok révén is, mint a világhírű The Oprah Winfrey Show vagy a pankrátor Hulk Hogan életébe betekintést engedő Hogan Knows Best. A brazil, illetve amerikai stúdiókon kívül olyan multicégek is ellátták megbízásokkal, mint például a BMW vagy a Nokia. Első nagyobb sikerét az itthon csupán DVD-n megjelent Elit halálosztók című 2007-es akciókrimi hozta meg számára: e produkció, amellett, hogy – addigi pályafutásának első, világszerte bemutatott egész estés alkotásaként – hírnévre tehetett szert a révén, José Padilha személyében egy azóta már állandósultnak nevezhető rendező-zeneszerző kollaborációt is hozott számára. E mozi folytatása mellett olyan további alkotásokat készítettek közösen, mint a Robotzsaru című remake, vagy a Rio, I Love You – utóbbi projekt különlegessége, hogy egy, több direktor által Rióról készített szkeccsfilm, melynek egyik epizódját bízták rájuk. 

Az egyre komolyabb volumenű megbízások eredményeként folyamatosan felfelé ívelő pályafutásának az Elit halálosztók mellett a 2010-es évek eleje adott nagyobb lendületet, részint a Max Payne 3 című játékkal kapcsolatos felkérés, másfelől pedig az MGM régi sikerkarakterének, Robotzsarunak feltámasztása okán. „Mivel már régebb óta Los Angelesben dolgozom, egész biztosan itt fogom keresni a számomra érdekes lehetőségeket. Emellett szeretnék hazámban, illetve Európában is vállalni izgalmas projekteket” – vélekedik a magánemberként Morricone mellett Thomas Newman, Alberto Iglesias és Danny Elfman munkásságáért egyaránt rajongó szerző, aki a Jet-Lag című rövidfilmben, valamint a Blue Lipsben szereplőként is látható. Elmondása szerint bárhogyan is alakuljon karrierje, egy dolgot biztosra vesz: tősgyökeres rióiként az marad a legnagyobb jutalom számára, ha egy, a sikere révén hazáját és szülővárosát egyaránt népszerűsítő alkotásban működhet közre. 
 

Kulics László
2014.02.16.
 

Teljes filmográfia: 
 





  Kapcsolódó anyagok


A Robotzsaru-filmek zenéi
Moziszériák, tévésorozatok

Robotzsaru - Interjú Pedro Bromfmannal
Interjú