A score-t a dán Søren Hyldgaard szerezte, aki Trygve Allister Diesen direktor egyik korábbi rendezésénél is felbukkant már. Egyetlen, hazánkban is viszonylag ismert mozija a Segítség, hal lettem! című rajzfilm, míg e produkciója már a belépő lett Amerikába. Sikeres ottani bemutatkozásnak egyelőre nem mondható, mert jelenleg nincs nyoma újabb hollywoodi munkának a szerző lehetőségei közt, de ez még persze változhat. A komponista tehát az animált tenger világa után viharosabb mozgókép-vizekre evezett, bár ezt a zenében nem lehet érzékelni. A leginkább Christopher Young hasonló műfajú score-jait idéző aláfestésében (melyet a prágai filharmonikusok adnak elő) semmi váratlant nem találunk, azt adja, amit egy ilyen helyszínen játszódó sztorihoz elvárnánk, ezt azonban remekül teszi. Előtérbe tolva az efféle vidéki kisvárosi zenék nélkülözhetetlen kelléke, az akusztikus gitár található, mely mellett olyan hangszerek kapnak szólószerepet, mint a megfoghatatlanul különleges hangzású üvegharmonika, az ír fuvola vagy éppen a lantszerű dulcimer (mely nem egyezik meg a hammer dulcimerrel, ismertebb nevén a cimbalommal). Mindezeket a szimfonikus zenekar vonósainak csendes játéka kíséri, így hozva létre egy szépséges aláfestést. Érdekes koncepció, hogy a mozgalmasabb részek alatt szinte sehol nem szól zene, ezáltal semmiféle, a cselekményből adódó zenei kontraszt nem keletkezik. Ez is kifejezetten hozzátesz a végeredményhez egyfajta bensőségességet, hiszen ha a jelenetek révén nem is, a békés aláfestés által csak pozitív élmények érik a nézőt – amit viszont a film nélkül sajnos nem tudunk megtapasztalni. Ahogy azt a kisköltségvetésű alkotások score-jainál megszokhattuk, mindez nem került kiadásra. Bár egy ideig tervbe volt véve egy soundtrack megjelentetése, azonban mivel a film csak korlátozott bemutatót kapott a Sundance Filmfesztiválon, és már tavaly ősszel megjelent DVD-n, erre felesleges is számítani.