„Az, hogy klasszikus hangszereket alkalmazok, nem jelenti azt, hogy a klasszikus zenei világ részese vagyok.”


A szigetországból származó fiatal tehetség 2007-ben fogott bele szólókarrierjébe, neve pedig elsősorban az elektronikával és vonósokkal ötvözött zongoracentrikus darabjai révén vált ismertté. Pályafutását olyan hardcore bandák dobosaként kezdte, mint például a Fighting Shit és a Celestine, majd 2007-ben megjelentette első önálló albumát, az Eulogy for Evolutiont, amelyet azóta további három korong követett. Egyéni karrierjének építése mellett közös lemezt készített pályatársával, Nils Frahmmal, Janus Rasmussennel pedig létrehozták a Kiasmos nevű formációt, melynek tagjaként izgalmas minimalista elektronikával igyekszik megszólítani a közönséget. Sokoldalúságát mindezeken túl az Alice Sara Ott zongoraművésszel közös The Chopin Projectre keresztelt vállalkozása is remekül tükrözi, amely komolyzenei alkotásként definiálható.

Filmzeneszerzői oldalát a 2010-es Órói című dráma révén mutathatta meg először, s az azt rendező Baldvin Zophoníasson ettől kezdve, amikor csak alkalma nyílott rá, vele készíttette el filmjei kíséretét – kollaborációjuk eredménye az Akváriumban élni című dráma, a megtörtént eseményen alapuló Lof mér að falla, illetőleg a Reynir Sterki: Beyond Strength és az Island Songs című dokumentumfilmek. A különféle rövid- és dokumentumfilmek mellett az Electric Dreams két epizódja, valamint a Broadchurch révén a tévésorozatok világába is belekóstolhatott. Utóbbi lehetőséget a széria atyjának, Chris Chimbnallnak köszönheti, aki a szerző rajongójaként mindent megtett azért, hogy folyama alatt Arnalds dallamai csendüljenek fel. Ide kapcsolódó művének velejét egy interjú alkalmával így foglalta össze a szerző: „A score vonósnégyesre, zongorára és elektronikus elemekre épül. Azt akartuk, hogy minimalista hatást keltsen. Az volt a célunk, hogy a zene a karaktereket jellemezze, személyes legyen, és messze álljon a tökéletességtől. Egy bensőséges hangulat megteremtése volt a cél”. A széria stáblistazenéjeként használt „So Close” című dalt Arnor Dannal közösen jegyzi, akivel a zenész ezt megelőzően 2013-as lemeze, a For Now I Am Winter apropójából dolgozott együtt.

Arnalds egy-egy szerzeménye olyan mozikban is felcsendült már, mint például Az éhezők viadala, az Elrabolva 3., vagy a hazánkban is futó A sötétség kora és a Teen Wolf – Farkasbőrben című szériák. „Nem tekintek magamra zenészként, komponistaként vagy producerként. Amikor megkérdeznek erről, rendszerint művészt szoktam válaszolni. Az egyik héten lehet, hogy éppen produceri szerepkört töltök be, máskor zenét írok, de szólómunkáimat is figyelembe véve sem érzem azt, hogy kimondottan csak zeneszerző lennék. Úgy vélem, amit én csinálok, az kellően összetett dolog” – fogalmazta meg Arnalds, aki Magyarországon is többször fellépett. 
 

Kulics László
2019.03.03.
 

Teljes filmográfia: 
 





  Kapcsolódó anyagok


Ólafur Arnalds a Müpában
Beszámolók