A Londonban található, több mint hetvenéves múlttal rendelkező Abbey Road Studios – amit az 1970-es évek elején bekövetkezett névváltásig EMI Studiosnak neveztek – alapításakor a világ első olyan intézménye volt, amit kimondottan a zenei felvételek, illetve azok utómunkálatai számára hoztak létre. A mai napig nagy népszerűségnek örvendő helyen az elmúlt évtizedek során számos kiváló zenész, előadóművész és zeneszerző fordult meg, s a különféle filmes aláfestések mellett Beethoven művei éppúgy felcsendültek már e falak között, mint a The Beatles vagy Elvis Presley slágerei, sőt, a II. világháború során az akkori brit vezetés propagandabeszédeinek, illetve a BBC rádióadásainak rögzítése is itt történt.

Az EMI (Electric and Musical Industries Ltd.) 1929-ben azzal a céllal vásárolta meg az Abbey Road 3-as szám alatt található rezidenciát (amely akkor öt szobából, kilenc fürdőszobából, két, a szolgák számára kialakított helyiségből, egy borospincéből, valamint az ingatlanhoz tartozó kertből állt), hogy létrehozzon egy olyan komplexumot, ami a nagyzenekari művek felvételei számára éppúgy megfelel majd, mint egy kisebb együttesnek vagy akár egyetlen szólistának. Az 1831-ben épült ház átalakítási munkálatai mintegy két évig zajlottak, s az akkor kialakított és azóta is meglévő három különböző méretű stúdió termeit (az egyes terem területe majdnem kétszer akkora, mint a kettesé és hármasé együttvéve, ezáltal ténylegesen alkalmassá vált valamennyi zenei stílus formációja számára) a házhoz tartozó és az azzal szomszédos kertben állították fel, az utómunkálatokhoz szükséges helyiségeket pedig az épületen belül alakították ki.

Bár a stúdió fennállásának első zenei felvétele során a brit filmzeneszerzők egyik kiválósága, Sir Edward Elgar vezényletével és a Londoni Szimfonikus Zenekar közreműködésével a Land of Hope and Glory score-ja került rögzítésre, az Abbey Road Studiost hosszú ideig inkább a könnyűzenei élet kiválóságai keresték fel. Cliff Richard slágereinek egy része éppúgy itt került rögzítésre, mint mondjuk a The Shadows vagy a Pink Floyd számainak többsége. 

Az újabb és újabb kihívásoknak történő megfelelés, és az ebből adódó folyamatos technikai fejlődés (amivel nemcsak a stúdió műszaki berendezései, hanem azok kezelői is mindig lépést tartottak) egyik eredményeként a nyolcvanas évek során a buckinghamshire-i székhelyű Anvil stúdió igazgatója és Ken Townsend, az Abbey Road ügyvezetője létrehozták az Anvil-Abbey Road Screen Sound részleget, amely kimondottan a filmes alkotások aláfestéseire specializálódott. Bár a két cég közötti kollaborációig is számos score-t rögzítettek itt, annak érdekében, hogy a jövőben még több ilyen felvételre kerüljön sor, a nyolcvanas évek vége felé ezen irányzat követelményeinek tükrében modernizálták, alakították át az egyes stúdiót, amin azóta – a technikai felszereltségen kívül – nem eszközöltek változtatásokat. 

Az intézmény a filmzeneipar számára ez utóbbi átalakítás óta a világ legnépszerűbb, nem egyesült államokbeli stúdiójává vált, ahol a kilencvenes évek során mintegy 12-15 score-t játszottak fel évente. Az Abbey Road Studiosban eddig több mint száz film aláfestése csendült már fel összesen, melyek között olyan nagysikerű alkotásokat is találni, mint például Az elveszett frigyláda fosztogatói, a Star Wars VI. – A Jedi visszatér, a Sólyomasszony, A kétszáz éves ember, A bolygó neve: Halál, Az arc nélküli ember vagy A Gyűrűk Ura-széria. 

Az Abbey Road Studiosról bővebben az intézmény hivatalos oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők.