Hollywoodban nemcsak a világszerte ismert és népszerű könyveket adaptálják előszeretettel, hanem azok íróinak életútját is. A tengerentúlon szeptember 21-én mozikba került A Jane Austen könyvklubot Karen Joy Fowler azonos című műve inspirálta, s így az adaptációk sorába tartozik, története azonban az angol írónő, Jane Austen regényein, pontosabban azoknak értelmezésén, illetőleg a jelenkorba történő átültetésén alapszik, így némileg túlnő ezen a kategórián, hiszen tulajdonképpen az 1775-ben született író munkásságának állít emléket. Bár Austen az akkoriban még igen súlyos betegségnek számító Addison-kórnak köszönhetően elég hamar, negyvenegy évesen hunyt el, munkáival egy új irány felé mutatott: a műelemzők és a kritikusok egyaránt úgy vélik, hogy ő kölcsönzött először sajátságosan modern jelleget a regény műfajának azzal, hogy a hétköznapi emberek mindennapi életét és problémáit vette alapul köteteihez. Az írónő élete során mindössze hat regényt készített (Értelem és érzelem, Büszkeség és balítélet, A mansfieldi kastély, Emma, A klastrom titka, Meggyőző érvek), ám ezek mindegyike világsikerré vált, és amellett, hogy számos nyelvre lefordították már őket, mindegyiknek létezik legalább egy filmváltozata is.

Az elsősorban forgatókönyvíróként ismert Robin Swicord (akinek nevéhez többek között A Perez család, a Matilda, a kiskorú boszorkány, az Átkozott boszorkák, valamint az Egy gésa emlékiratai fűződnek) romantikus alkotása hat sacramentói lakos, Sylvia, Jocelyn, Prudie, Bernadette, Allegra és Grigg körül bonyolódik, akik havonta egyszer összeülnek, hogy megvitassák Jane Austen könyveit. A történetet színesíti, hogy az eredeti regényt jegyző Fowler hozzárendelte a klubot alapító, különféle szerelmi problémákkal szembeálló hétköznapi emberekhez Austen hat könyvét, mellyel egyrészt a művek örökérvényűségét hangoztatja, másfelől pedig rávilágít arra, hogy bár az idők változnak, az emberek gondjai megmaradnak...
 

"Ez volt az egyik legmókásabb dolog, amit valaha készítettem. Intelligens, csípős és mértékletes alkotás" – meséli a film zenéjét jegyző Aaron Zigman, akinek legutóbbi művei a Híd Terabithia földjére és a hazánkban eddig még be nem mutatott Büszkeség című sportfilm alatt csendültek fel. A szerző mindenképpen szerette volna érzékeltetni a vásznon feltűnő átlagembereket, melyet végül úgy oldott meg, hogy partitúráját egy kis létszámú kamarazenekarra készítette el, amit eredetileg zongoradallamokkal színesített volna, Swicord azonban javaslatának ez utóbbi részét elvetette, mivel mozijához nem kifejezetten ezt a hangzáskombinációt képzelte el. Zigmannek így más irányba kellett elindulnia, melynek eredményeként végül olyan különleges hangszereket sorakoztatott fel, mint a weird gitár, a tangóharmonikához hasonló squeeze box (ez a hangszer először a 19. század elején jelent meg, és hamarosan Lettország népzenei kultúrájának egyik elengedhetetlen alkotórészévé vált) vagy a mellotron, amely egy 1963-ban kifejlesztett elektromos billentyűs hangszer (neve a melody és electronics szavak ötvözetéből származik) – mindezek hamar elnyerték a rendező tetszését. 

A fentiek együttes játéka biztosítja tehát A Jane Austen könyvklub kissé keserű, összességében véve azonban könnyed score-jának hangulatát, melyben az általános hangulati elemek zenei érzékeltetésén túl (mint például a gondtalanságot szimbolizáló "Changing Clothers", a szomorkás "Head On Daniel", illetve a mindezt összefoglaló "The Jane Austen Book Club Ending") Zigman néhány különálló témát is papírra vetett. Ezek közül elsősorban a könyvklub motívumát – ami például a "March Book Club"-ban is hallható – érdemes kiemelni, illetőleg a "Sylvia and Jocelyn", "Jocelyn and Gregg", valamint "Bernadette and Prudie" trackeket – ez utóbbiak azonban már többnyire a főbb hangulati elemekből táplálkoznak.

Azzal, hogy Aaron Zigman elkészítette A Jane Austen könyvklub zenéjét a jövőben sem fordított hátat a romantikus filmek világának: közvetlen ezután kezdett hozzá A kabalapasihoz, melyet az eddig vágóként dolgozó Mark Helfrich (Rambo 2., Ragadozó, Csúcsformában 1-3., X-Men: Az ellenállás vége) rendezett, a főbb szerepekben pedig Jessica Alba (Sin City – A bűn városa) és Dane Cook (Mr. Brooks) láthatók majd. 

 

Külön köszönet Tom Kiddnek a közreműködésért.