„A filmzene célja, hogy olyan dolgokat közvetítsen a néző felé, amelyekre a látottak nem képesek.”
A Spanyolországból származó komponisták sorát gyarapító Oscar Navarro 2008 óta van jelen a filmzene világában, s bár inkább hazai terepen, kis költségvetésű projektek közelében mozog, a Juan Eslava Galán kötetét feldolgozó La Mula című alkotás ihlette művével nemcsak a szakma figyelmét vonta magára, hanem a Goya-jelölésig is eljutott. A szerző olyan művészek hatására fordult a zene irányába, mint Leonard Bernstein, Vaughan Williams, Maurice Ravel vagy Claude Debussy, a filmzenei világ képviselői közül pedig Rózsa Miklóst, Jerry Goldsmitht, John Williamst, James Hornert és Hans Zimmert tartja példaképének.
Navarro a valenciai Allegro International Music Academy falai között kezdte meg tanulmányait, majd a University of Southern Californián folytatta, ahol olyan szerzőktől tanulhatott, mint John Williams, Christopher Young, Joel McNeely, Pete Anthony, Michael Giacchino vagy Thomas Newman. Iskolaévei során nemcsak a zeneszerzés fortélyait, hanem a hangszereléssel kapcsolatos tudnivalókat is elsajátíthatta, saját művei mellett pedig pályatársai szerzeményeinél is közreműködik karmesterként. Hangszerelőként az ő nevéhez fűződnek többek között a Hellraiser, a Kikötői hírek, Az átok és a Pókember 3. hivatalos koncertegyvelegeinek partitúrái, mely munkájával kapcsolatban így nyilatkozott: „Young tömérdek olyan score-t készített, amelyek igazán érdekesek, de nem arra készültek, hogy koncertteremben adják elő őket. Egy éven keresztül dolgoztam neki, s ez idő alatt számos koncertanyagot állítottam össze műveiből. Izgalmas és érdekes munka volt”.
Tanulmányai végeztével különféle dokumentum- és rövidfilmeken kezdett dolgozni, emellett pedig számos demó muzsikát készített, melyekből albumokat összeállítva igyekezett munkát szerezni hazájában és a tengerentúlon. Demói hallatán keresték meg a kezdettől fogva az ifjú művész szerződtetésében gondolkodó La Mula alkotói, s ez lett Navarro első nagy költségvetéssel bíró mozifilmje. Az elismerő cikkek, valamint a Goya-nominálás ellenére azonban újfent csak a kisebb volumenű felkérések találták meg a komponistát, aki a filmes megbízások mellett koncertdarabokat is szerez: „Az ilyenek elkészítése során szabadnak érzem magam. Nincsenek időkeretek, képanyagok és hasonló dolgok, ugyanakkor nagyon nehéz, hiszen mindent a zenével kell elmondani, és folyamatosan fenn kell tartani a közönség érdeklődését” – mesélte.