„Egy filmhez olyan zenét kell írni, amelyik korszerű, amelyik közönségbarát, amelyiket a producer nem visszadobja, hanem isteníti.”


Pityke őrmester, Vuk: a nyolcvanas évek hajnalának két ikonikus rajzfilmfigurája, melyek közös pontja, hogy történeteik aláfestéséről Wolf Péter gondoskodott, aki filmzenéi mellett többek között a komolyzenei világban, valamint a popzene területén is ismert, nem utolsósorban pedig ő hangszerelte a Liszt Ferenc Kamarazenekar számos előadását, illetve Isaac Stern Kreisler című albumát. A szerző a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola és Gimnáziumban, a Zeneakadémián, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait, a muzsika azonban már rendkívül fiatalon, zenész édesapjának, illetve énekesnő édesanyjának köszönhetően ragadta magával: „A játékszerek között otthon az első helyen szerepelt a zongora, amely mint tárgy elvarázsolt, hiszen alá lehetett bújni, a billentyűkkel mindenféle vicceket lehetett csinálni. A zenével való ismeretségem tehát talán az anyanyelvvel való ismerkedésemmel egy időben indult” – emlékezett vissza. 

Iskolaéveit 1970-ben megszakította, mert az előző évben billentyűsként csatlakozott a Hacki Tamás által vezetett ex-Antiquis formációhoz, mellyel a világ számos pontján nyílott lehetősége koncerteket adni. A jazz, illetve a komolyzene világában folyamatosan jelen lévő szerző a koncert- és hangversenytermek mellett először a Magyar Rádió megkeresésére kezdett el új irányba indulni, majd Orosz István Kossuth-díjas grafikusművésznek, animációsfilm-rendezőnek köszönhetően belekóstolhatott a mozgóképek világába is. Az 1977-es Csöndet követően a rajzfilmesek kézről kézre kezdték adni a komponistát, aki ennek eredményeként ismerkedett meg többek között Dargay Attilával, a Vuk rendezőjével. „Én a Vukot nagyon-nagyon szeretem. Azt gondolom, hogy kiállta az idő próbáját, kevés olyan magyar film van, amelyik bő harminc évvel a születése után is annyi nyelven ennyire ismert lenne” – mesélte a szerző, aki többek között olyan filmek, illetve szériák muzsikáját is jegyzi, mint az Öregberény vagy a Szabó Magda azonos című kötetéből készült Tündér Lala.

A filmekkel, illetve az ex-Antiquisszal kapcsolatos munkássága mellett Wolf Péterhez olyan dalok köthetőek, mint például a „Most kéne abbahagyni”, a „Könnyű, mint az 1x1”, valamint természetesen a „Vuk dala”, szerzeményeit pedig olyan művészek énekelték, mint Szécsi Pál, Máté Péter, Cserháti Zsuzsa, Sass Szilvia, Hernádi Judit, Koós János vagy Haumann Péter. Ő szerezte továbbá a Nizsinszkij balettzenét, mindezeken felül pedig zongorára éppúgy írt versenyműveket, mint oboára, fuvolára és hegedűre. A dublini Eurovízió Fesztivál karmestereként is számon tartott művész rendkívül gazdag életművel rendelkezik, melyet a szakma 1995-ben Fényes Szabolcs-díjjal, 2001-ben Pro Urbe Emlékéremmel, 2005-ben pedig Erkel Ferenc-díjjal ismert el. A mai napig aktív zenészről – aki saját bevallása szerint továbbra is örömmel írja szimfonikus zenekarokra és szólistákra kortárs komolyzenei műveit –, nemcsak aktuális munkái révén hallhatunk, hanem szerzői estjein is találkozhatunk vele. 
 

Kulics László
2016.05.26.
 

Teljes filmográfia: 
 





  Kapcsolódó anyagok


A szerencse kapuja - Interjú Wolf Péterrel
Interjú