FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can  Dunkirk  Blade Runner  Kingsman: The Golden Circle  War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Rebel in the Rye (Bear McCreary)    REBEL IN THE RYE  (2017)
       


      

       zene: Bear McCreary
       vezényel: Bear McCreary, David Shipps
       kiadás éve: 2017
       kiadó: Sparks & Shadows
       játékidő: 51:40




         J. D. Salinger a Zabhegyező című kötetével hívta fel magára a világ figyelmét, ráadásul nem is akárhogyan: a Holden Caulfield nevű tinédzserről szóló regényével nemcsak az olvasókat érintette meg, hanem írótársait, zenészeket és persze forgatókönyvírókat ihletett meg - illetve sarkall a mai napig - különböző művek elkészítésére. 2017-ben az addig jobbára csak színészkedéssel és forgatókönyvírással foglalatoskodó Danny Strong a Rebel in the Rye-jal kívánta bemutatni a moziközönségnek Salingert úgy, hogy filmjét Kenneth Slawenski J. D. Salinger: A Life című könyvére alapozta, a címszereplőt pedig Nicholas Houlttal (Egy fiúról, Mad Max: A harag útja) játszatta el, aki mellett többek között Kevin Spacey, Sarah Paulson (Amerikai Horror Story) és Zoey Deutch (Mielőtt elmegyek) tűnt fel a vásznon. A Black Label Media égisze alatt napvilágot látott alkotás hazai premierjéről nincs hír, ám hányatott sorsa okán erre valószínűleg sor sem kerül. A Sundance Filmfesztiválon még januárban debütált produkció a tengerentúlon kizárólag szeptemberre jutott a mozikba úgy, hogy az első héten alig néhány helyen vetítették, s ezt követően is csupán ötven filmszínház tűzte műsorára, útját pedig szakadatlanul vegyes fogadtatás kísérte.

         Az ilyen hátrányokkal küszködő vállalkozások bármennyire is rendelkeznek jó zenei kísérettel, könnyedén elkerülhetik az ismertséget. Ezen mindössze az segíthet, ha a score önálló formában is megjelenik, amihez azonban elengedhetetlen a komponista bizonyos fokú ismertsége vagy maximális eltökéltsége. A Rebel in the Rye dallamai esetében a Sparks & Shadows kiadó lépett a tettek mezejére, így napjaink egyik legtöbbet foglalkoztatott komponistájának, Bear McCrearynek (aki csak az elmúlt másfél hónapban öt albummal hallatott magáról) eme újabb, remek témákat felvonultató munkája elkerülte a süllyesztőt. Az eset pikantériája, hogy a céget maga a művész alapította: "Mielőtt profi zenész lettem, magam is rajongó és gyűjtő voltam. Mindig is kerestem a módját annak, hogy score-jaim eljuthassanak a rajongókhoz" - mesélte kezdeményezésével kapcsolatban.
         A szerző ajtaján maga Strong kopogtatott: a páros első ízben dolgozott együtt, a direktor részéről tehát nem a közös múlt számított ajánlólevélnek, hanem McCreary eddigi pályafutása, ráadásul plusz előnyként tekintett arra a tényre, miszerint sokáig volt Elmer Bernstein asszisztense. Bár demó anyagot így is kért tőle, a felé irányuló bizalom szakadatlan volt, e lehetőséget pedig a komponista minőséggel hálálta meg. Művét elsősorban Salinger érzelmeinek közvetítésére, valamint életének legmeghatározóbb elemére, az írásra hegyezte ki, így a vonósokat és a zongorát helyezte reflektorfénybe. Míg az első Salinger érzéseinek, addig a második az írás szimbólumává lépett elő, s hogy a komponista miért pont utóbbi mellett döntött a könyvírás tükrözéséhez, azt a következő módon fogalmazta meg: "Az írógép kalapácsainak papírra ütődését mutató közeli felvételek a zongora kalapácsait juttatták eszembe. Ahogy Salinger az írógép előtt ül, és vehemens mozdulatokkal dolgozik rajta, zongorajátékaimra emlékeztetett". Az írás-téma az "Early Writing"-ban bukkan fel először, ahol a hangszerek mellett írógépkattogás is hallható, s utóbbi, az instrumentumok világától rendkívül messze álló eszköz később még a dobokra és cintányérra épülő "Typewriter Drums"-ban is hallatja magát - ezzel a lépéssel pedig a komponista Dario Marianelli nyomdokaiba lépett, aki a Vágy és vezeklés kíséreténél járt el hasonló módon.

         A vonósok és a zongora remek egyensúlya, hatásossága már az albumnyitó "Innocence (Theme from Rebel in the Rye)"-ban megmutatkozik, s ez az élmény idővel olyan trackekben köszön vissza, mint az "A True Writer", a "Writing Catcher", a "He Was Writing" vagy éppen a "Rebel in the Rye End Credits". Hangulatukat tekintve e darabok leginkább James Horner egyes műveihez hasonlíthatóak - illetve ebből adódóan az album egy részének megközelítése is a néhai művész drámazenei megoldásait sejteti -, ugyanakkor a dinamikus, határozott zongoraszólamok a 2017-ben bemutatott, szintén McCreary által jegyzett Colossalt idézik. Utóbbi miatt a lemez megismerésekor amolyan Colossal vol. 2.-érzésem támadt, a játékidő előrehaladtával azonban ez lassan háttérbe szorult - teljes egészében viszont nem tudtam elvonatkoztatni tőle.
         Az eddig kiemelt tételek mellett az egzotikus ütősszekció felvonultatása révén az összképből némileg kilógó "Bananafish" győzött meg arról, hogy ezt a muzsikát is a szerző pályafutásának egyik emlékezetes állomásaként tartsam számon. Mindezeken felül a második világháború borzalmai ihlette "Inspiration at War"-"Wartime Anxiety" párost is figyelemre méltónak találom, ahol McCreary az időnként felbukkanó, tompa ütőshangokkal, pergődobbal, illetve elnyújtott vonós- és rezesjátékkal könnyűszerrel repíti el képzeletünket a sokat látott és meggyötört katonákkal teli harcmezőkre. A dráma még a "Simply Grand"-ben, illetőleg a "City Without the City"-ben is jelen van, melyekből nagyon jól kitűnik az, hogy készítőjük Bernsteinnél tanult.
         A klubokban és egyéb közéleti helyszíneken játszódó jelenetek esetében az alkotók nem amellett döntöttek, hogy ismert, a kort megidéző számokat emelnek be filmjükbe, hanem ezeknek a feladatoknak a megoldását is McCrearyre bízták. A szerző a korszak atmoszférájának visszaadása érdekében ilyen esetekben hátat fordított a The Nashville Scoring Orchestra zenészeinek, s a jazz irányába mozdult el. Ennek eredményét a "Giving the Time"-ban, a "Sowing Your Wild Oats"-ban, a romantikával fűszerezett "Oonlight Serenade"-ben, a "Celebration at the Stork Club"-ban, illetve a McCreary jazzénekes feleségének, Raya Yarbrough-nak szólójával tarkított "Coming Through the Rye"-ban figyelhetjük meg. Tény, hogy ezen trackek hangulata remek lenyomata a korszaknak, én azonban a mai napig nem tudtam kibékülni ezzel a műfajjal. Ez, illetőleg a Colossalból ismert zongoramegoldások hasonlósága okán van az, hogy bármennyire is megkedveltem e kiadvány nagy részét, összességében véve a fent látható pontszámnál többet nem tudok adni rá.

         Bear McCreary tehetségét nem vitatom: hogy valaki ennyi sorozat (többek közt: The Walking Dead, A SHIELD ügynökei, Outlander - Az idegen) mellett ilyen színvonalú, egész estés alkotásokhoz kapcsolódó muzsikákat képes készíteni, az mindenképpen elismerésre méltó. Ami viszont kérdéses számomra, az az, hogy erről a mezsgyéről, ahol jelenleg van, mikor tud belépni arra a nagyszínpadra, amelyen jelenleg Michael Giacchino vagy éppen Brian Tyler van, Hollywoodnak ugyanis igencsak szüksége lenne még a hozzá hasonló, a nagyzenekart nem eszközként, hanem lehetőségként kezelő művészekre a blockbusterek világában. Persze az is talány, hogy McCreary részt akarna-e venni ilyenekben, vagy tökéletesen jól érzi magát így is a bőrében.


    Kulics László
    2017.10.29.




    Tracklista:

      1. Innocence (Theme from Rebel in the Rye) (4:29)
      2. Early Writing (2:38)
      3. Giving the Time (2:46)
      4. Sowing Your Wild Oats (1:52)
      5. A True Writer (3:03)
      6. Oonlight Serenade (3:36)
      7. Impending War (1:26)
      8. Celebration at the Stork Club (0:44)
      9. Typewriter Drums (2:00)
    10. Simply Grand (1:07)
    11. Inspiration at War (4:51)
    12. Wartime Anxiety (4:42)
    13. Bananafish (2:41)
    14. Writing Catcher (1:22)
    15. Coming Through the Rye (1:18) *
    16. City Without the City (4:42)
    17. A Request from Whit (1:47)
    18. He Was Writing (4:16)
    19. Rebel in the Rye End Credits (2:20)

    * előadja: Raya Yarbrough





    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter          nem értékelte

    Pavlics Tamás          nem értékelte

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Atonement

    Capote

    Colossal

    The Curious Case of Benjamin Button

    További kritikáink
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers

  • Filmzenékről röviden
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam