Filmzene.net - Love Actually (Craig Armstrong és különféle előadók)
LOVE ACTUALLY (2003) Igazából szerelem

zene: Craig Armstrong és különféle előadók
vezényel: Cecilia Weston
kiadás éve: 2003
kiadó: Universal Island Records
játékidő: 72:10
Bár Kevint és reszkető betörőit valószínűleg soha senki nem fogja
letaszítani a trónról, azért akad még hely azon a dobogón, ahol a milliók
számára kedves karácsonyi történetek találhatók. Ha most elnézünk az olyan,
kifejezetten az egész családnak szánt opuszok, mint a Télapu, A
Grincs, a Polar Expressz és hasonló társaik, esetleg az extrémebb
Karácsonyi lidércnyomás mellett (és ha persze nem soroljuk a
kategóriába a szeretet ünnepét kissé más irányból megközelítő Drágán add az
életedet), akkor a nagyobbaknak való alkotások közül néhány embernek
beugorhat még a Holiday, és sokkal többnek az okkal közkedvelt
szinkronnal ellátott Igazából szerelem. Utóbbit 2003 decemberében
mutatták be hazánkban, s azóta kultikus státuszba került, ráadásul anyagi
értelemben is sikeresnek mondható, hiszen a negyvenmilliós költségvetésre 246
milliós bevétel jutott.
"Istenem, hogy mennyire imádom ezt a filmet! Vicces, érzelmes, megható,
és tele van szeretettel!"
Akár a DVD
reklámszövegének is megfelelne ez az idézet, de valójában egy átlagos néző
véleménye a filmmel foglalkozó egyik fórumból. Sokan próbálták már megfejteni az
Igazából szerelem sikerének titkát, karácsony közeledtével
pedig mindmáig jelennek meg róla kritikák különféle honlapokon, azonban mégis
úgy gondolom, a fenti két egyszerű mondat bármilyen részletes elemzésnél
tökéletesebben adja vissza azt, hogy miért is töretlen a korábban "csak" sikeres
vígjátékok forgatókönyvét (így a Négy esküvő és egy temetését, a
Sztárom a páromét vagy a Bridget Jones naplójáét) jegyző Richard
Curtis rendezői debütálásának népszerűsége. Az eredeti címbeli "love" kettős
jelentését a magyar cím érthetően nem tudja visszaadni, ám e mozgókép azért is
szólíthatott meg mindenkit (és szólít meg még ma is), mert nem csupán a szó
elsődleges jelentéséhez, a szerelemhez kapcsol történeteket, hanem a szeretethez
is. Egy kísértés révén széthullani látszó, de teljesen még
ki nem hűlt házasságban élő házaspár; egy portugál házvezetőnőjébe a nyelvi
akadályok ellenére is beleszerető író; egy a frissen nősült legjobb barátjának
feleségébe reménytelenül szerelmes fiatal férfi; egy saját boldogságát értelmi
fogyatékos öccsével való kapcsolata mögé helyező nő; egy frissen megözvegyült,
elhunyt neje kisfiának szerelmi gondjaival szembesülő férfi, valamint a brit
miniszterelnök, aki képtelen kiverni fejéből az egyik alkalmazottját: ők mind
csak egy-egy szemet jelentenek a számtalan szereplőt tartalmazó láncból. A
direktor úgy zsonglőrködik ezzel a sok szimpatikus emberrel (akiket Emma
Thompson, Alan Rickman, Bill Nighy, Liam Neeson, Colin Firth, Hugh Grant, Rowan
Atkinson és számos kiválóság alakít), hogy a túlzsúfoltság látszata sem ötlik
fel a nézőben, és mivel - ha nem is mindig happy enddel, de - minden szál
elvarrásra kerül, senkiben nem marad sok hiányérzet. A szkript nagy értéke, hogy
átjön belőle, Curtis mennyire szereti hétköznapi - vagy épp annak álcázott -
hőseit, akik többségének gondjaira és vívódásaira mi magunk is találhatunk
életünkben példát. Viszonzatlannak tűnő szerelem, vívódás a hű társ és a csak
pillanatnyi izgalmat jelentő kísértés között, önfeláldozás, a mindvégig jelen
lévő igaz jó barát felismerése vagy a boldogság elérésének érdekében tett
őrültség egyaránt szerepel az elénk tárt palettán, ez a sokszínűség pedig
rengeteg embert késztet arra, hogy évről évre újból belegabalyodjon jó érzéssel
e szövevényes érzelmi hálóba, mely az Igazából szerelem elnevezést
kapta.
"Emlékszem, hogy az első alkalommal, amikor az
Igazából szerelem forgatókönyvét olvastam, hangosan nevettem rajta.
Richard egy rendkívüli író, Bill Nighy karaktere pedig lenyűgöző" - nyilatkozta
az alkotás komponistája, Craig Armstrong. Mára már gyakorlatilag minden ismert
és kedvelt filmzene elérhető lett, így a kiadóknak nagyítóval kell keresni még
megjelentetésre váró muzsikákat, épp ezért érthetetlen, hogy a szerző score-ját
soha nem adták ki. Még annak ellenére sem, hogy több olyan pontja is akad,
amelyet ha egy átlagember - tehát nem kifejezetten filmzenerajongó - meghall,
egyből rávágja a filmcímet, ami egyértelműen a vitathatatlan népszerűség jele.
Ám nincs minden veszve. Különösebb ügyesség nem, csak a keresőprogramok vagy épp
a Youtube ismerete szükséges ahhoz, hogy valaki a mozitól különválasztva is
meghallgathassa a score jelentős részét: a húszperces Oscar-promó mellett
ugyanis egy közel egyórányi változat trackjeire sem kifejezetten bonyolult
ráakadni. Hivatalosan viszont - a közvélekedéssel ellentétben nem amerikai,
hanem brit - produkcióhoz csak egy kétféle verzióban megjelent betétdalos
soundtrack kapcsolódik. A tengerentúli változaton 17 track található, ezek közül
mindössze egyetlen Armstrong kompozíciója. A most tárgyalt korong a Universal
Island Records Európában terjesztett kiadványa, melyre már három instrumentális
darab is felfért, de üröm az örömben, hogy még így is csak hét percről
beszélhetünk.
Armstrong vonóscentrikus, a zongorát
olykor előtérbe toló szimfonikus munkája egy ízig-vérig romantikus darab, mely
csak úgy árasztja magából a télies hangulatot, a bensőségességet - és a
szomorúságot. Bár az Igazából szerelemre vígjátékként szokás
hivatkozni, a szó szoros értelmében nem teljesen az, amire e megnevezésről
rendszerint asszociálunk, hanem jóval több, a zene pedig ezt remekül követi.
Annak ellenére, hogy én végtelenül szívfájdítónak tartom a teljes score-t,
lehangolónak egyáltalán nem. A komponistának sok egyéb mellett gyászt és a talán
végső boldogtalanságba fájó szívvel belenyugvást is le kellett fordítania a zene
nyelvére. A melankolikus végeredmény ugyan érezteti, hogy a ránk mért,
kisebb-nagyobb csapásokat sosem feledhetjük el teljesen, összességében mégis
optimista és reménykeltő lett. A kiadvány legvégére
helyezett három instrumentális darab közül valószínűleg a repülőtérhez
kapcsolható zene a legismertebb és legmeghatározóbb, amely részben akkor szól,
amikor a rohanó kisfiú, Sam még épp utoléri szerelmét, mielőtt az a gépre
szállna. Ennek az egyik variációját találjuk a lemezen, s noha címe alapján a
"PM's Love Theme" elsősorban a miniszterelnök (Hugh Grant) témája, ám mivel több
ponton és formában is felcsendül a moziban, inkább a szerelem általános
motívumának tekinthető. A "Portugese Love Theme" az elbűvölő házvezetőnő (a
portugál színész-énekesnő, Lúcia Moniz) és az író (Colin Firth) hasonló jellegű
muzsikája. E kettőt a "Glasgow Love Theme" vezeti fel, melyről a szerzeményeit
egyébként glasgow-i stúdiójában rögzítő Armstrong így vélekedik: "Amikor egy
romantikus vígjátékhoz írok zenét, azt találom a legideálisabbnak, ha nem a
humor felől közelítek, hanem inkább a jelenetek érzelmi oldalát adom át. A
mozihoz született különböző témáim közül a 'Glasgow Love Theme'-et egyfajta
romantikus magány járja át, mely hűen tükrözi a filmben végig jelen lévő
viszonzatlan szerelmet."
Míg a score szinonimája a
repülőtéri dallam, a betétdalokban igen gazdag film ezen oldalát a "Christmas Is
All Around" jelképezi. Előadója Billy Mack (azaz Bill Nighy), minden elfeledett
rocksztár zseniális karikatúrája, aki a csúcsra egy kétségbeesett akcióval,
azzal a - saját maga által is csak egy nagy rakás szarnak titulált - dallal tér
vissza a slágerlisták csúcsára, amelyet egyetlen szó szánalmas
megváltoztatásával aktualizáltak karácsonyra. Mack száma átszövi a teljes mozit,
a szereplők is sokszor hallják, vagy épp nézik a tévében a klipjét (mely
egyébként Robert Palmer "Addicted To Love"-jának videóján alapul). Emellett az
alkotás kiváló zenei nyitánya is ez, csak épp instrumentálisan, szitárral
feldúsítva, és valószínűleg a filmzenei karrierje előtt sokáig hangszerelőként
dolgozó Armstrongnak is köze van hozzá. A dal eredeti előadójának a Wet Wet
Wetet tartják a legtöbben, ám valójában már 1967-ben létezett egy igen bájos
folkpopként. Mégpedig attól az ismeretlen ismerős The Troggs nevű formációtól,
akiktől "Love Is All Around"-ként ez a darab ugyan nem lett annyira közismert
(legalábbis napjainkig hatóan), de a meglehetősen más fazonú "Wild Thing"-gel
egy világslágert, a "With a Girl Like You"-val pedig egy kisebbet hoztak össze.
A filmbeli átiratnak sikerült a hazai rádiókba is belopakodnia az évek során,
ahol az ünnepek közeledtével mindig magas rotációban adják le. Mivel jó
humorérzékkel a soundtracken nem a színész, hanem a karakter van megnevezve
előadóként (még a számcímek és az előadók kiírására képes autórádiók is így
jelzik ki), ezért az a helyzet állt elő, hogy akiket eddig valahogy elkerült az
Igazából szerelem, de tetszik nekik a feldolgozás, rákeresve
egy bizonyos Billy Mackre bukkanhatnak, akit a fentiek okán szépen
elkönyvelhetnek valami egyszámos trubadúrként. Így gördült
hát több generáción is át ez a felvétel, és aratott más-más előadóktól sikert
(még az R.E.M. is feldolgozta, a Wet Wet Wet-es változat pedig a Curtis
forgatókönyvére épülő Négy esküvő és egy temetésben bukkant fel), egy
kis időre visszahozva az elvileg mindmáig létező, de utoljára pont közvetlenül a
mozi premierje előtt, egy greatest hitsszel jelentkező Wet Wet Wetet is a
köztudatba. De most vessünk egy pillantást a többi felvételre is, melyek között
kevésbé és jól ismertek egyaránt akadnak.
Nighyvel
ellentétben két mellékszereplő valóban énekes. A repülőtéri kis hősszerelmes
imádatának tárgyát játszó Olivia Olson a Mariah Carey révén sokak által
megkedvelt, mostanra ugyanazok által meggyűlölt "All I Want for Christmas Is
You"-t, míg az esküvői meglepetéskórus fő dalnokaként felbukkanó Lynden David
Hall a The Beatles "All You Need Is Love"-ját adja elő. Felkerült a lemezre még
egy harmadik közismert nóta átirata is, bár Otis Redding "White Christmas"-a
(mely a Martin Freeman és Joanna Page alakította testdublőr pár első csókja
alatt indul el) annyira átalakult soullá, hogy gyakorlatilag csak a szöveg
segítségével azonosítható be minden idők talán legismertebb karácsonyi dala. A
"Christmas Is All Around" mellett a The Beach Boys "God Only Knows"-a is egy
másodvirágzást megélő, a filmet jól jellemző ikonikus dallá nemesedett. Ez a
legvégén, a több száz ölelkező-csókolózó ember montázsa alatt csendül fel, és
záró számnak ennél tökéletesebbet kifejezetten ide írni sem lehetett volna.
Ha létezik olyan, hogy szimpatikus énekhang, akkor számomra Didóé abszolút az:
"Here with Me"-jét máig megunhatatlannak tartom. A többihez hasonlóan e dal is
tökéletesen megtalálta a helyét az adott jelenetben: nemcsak hangulata, de
szövege is passzol arra, ahogy Mark (Andrew Lincoln) magányosan rója az utcákat,
miután lelepleződik legjobb barátja felesége (Keira Knightley) előtt, hogy
látszólag ellenséges viselkedésének valójában mi az oka.
A mozi számos katartikus vagy épp humoros pontja közül nagyon nehéz
abszolút kedvencet választani, de én talán - egy hajszállal a többi felett
győzedelmeskedve - azt a jelenetet tenném az első helyre, amelyben Karen (Emma
Thompson) elsírja magát, amikor azzal szembesül, hogy csak egy Joni
Mitchell-CD-t kapott az ünnep alkalmából, s férje (Alan Rickman) nem neki szánta
azt a nyakláncot, amelyet az asszony korábban véletlenül megtalált. Ezt hívják
igazi színészi teljesítménynek, ahogy Thompson ekkor a csalódástól a keserűségen
át a boldogtalanságig egyszerűen mindent tökéletesen szemléltet játékával, amire
pedig az ekkor hallható, remek rendezői érzékkel ide helyezett Mitchell-szám
teszi fel a koronát. A maga megfejtésre váró szövegével együtt a "Both Sides
Now" maga a csoda, hatását pedig az is erősíti, hogy nem egy olyan dalról van
szó, melyet az elmúlt évtizedek során a rádiós agyonjátszások megszabadítottak
hatásától, így megmaradhatott minden idők egyik legszomorúbb dalának - és pont e
hangulat az oka annak, hogy a zenei szerkesztők nem igazán merték felvenni a
csatornák kínálatába. A megrendítő felvétel érdekessége, hogy eredetileg
1967-es, Judy Collins adta elő ugyanilyen fülbemászóan, de jóval könnyedebb
köntösben, Mitchell pedig két évvel később dolgozta fel, és általa lett
világszerte ismert. Az énekesnő 1969-es, szimplább, akusztikus gitáros verziója
helyett viszont a jóval későbbi, 2000-ben lemezre került, szimfonikus zenekarral
kísért változat vált méltán örök érvényűvé, a már idős Mitchell kissé rekedtesre
érett hangjával.
A szóba eddig nem került felvételek
közül már csak a The Pointed Sisters "Jump (For My Love)"-ját bírná bárki is
konkrétan a filmhez kötni, amely a miniszterelnöki rezidencia első számú
lakójának akciója alatt csendül fel, amikor a férfi áttáncol az épület
helyiségein. Az albumra viszont nem ez, hanem a stáblista alatt hallható, Girls
Aloud-féle feldolgozás került. A további dalok közt nem egy ismert vagy
közepesen ismert előadót találunk, de közülük csupán a The Calling ("Wherever
You Will Go"), a Sugababes ("Too Lost in You") és esetleg még a Texas ("I'll See
It Through") nótája nevezhető ismertebbnek. Norah Jones, Eva Cassidy, Kelly
Clarkson, Gabrielle, plusz a férfiak képviseletében a Fugees egykori tagja, az
egy bizonyos Sharissával kiegészült Wyclef Jean, illetve a Maroon 5 szerepel még
egy-egy számmal, akiknek ezen darabjai ugyan nem lettek slágerek, de ettől
eltekintve kellemesek. A lemezre szinte minden elhangzó
betétdal felkerült, az egyetlen hiányzó a Bay City Rollers "Bye Bye Baby (Baby
Goodbye)"-ja. A CD időtartama maximálisan ki lett használva, de ez az egy még
elfért volna valamelyik kevésbé meghatározó szám rovására, mert az előzőleg
említett néhány felvétellel ellentétben hangsúlyos szerepet kap. Érdekes
választással a temetés, illetve az esküvő utáni vacsora jelenetét köti össze,
így a végső búcsút és a teljesen új élet kezdetét egyaránt szimbolizálja.
Illetve egyesekben hiányérzetet generálhat még a "Csendes éj" gyerekek általi
előadásának lehagyása is, mely egy másik feledhetetlen jelenet, a táblás
szerelmi vallomás alatt szól.
Ugyan nem egy olyan dal található a soundtracken, melyet magamtól soha nem
hallgattam volna meg, de minőségüket attól még elismerem. Az esetleg nem annyira
ismerős darabok sem rosszak, csak épp ezeknek az lett a sorsa, hogy a háttérben
szóljanak - a karácsonyi parti alatt például több is felcsendül. Ennek
következtében nem válhattak annyira a jelenetek szoros részévé, mint egyes
társaik, ugyanakkor mindegyik hozzátesz egy kicsit a film tökéletességéhez. Nem
különben adnak hozzá a feledhetetlen, sokak által újra felfedezett számok, és
különösen igaz ez a Billy Mack-féle mókára, mely a filmhez hasonlóan kultikussá
vált. Hogy tetemes játékideje ellenére Craig Armstrong - külön értékelve
természetesen tízpontos - instrumentális kompozícióit miért nem adta ki még
senki, annak okát nem tudni, de remélhetőleg egyszer ez megváltozik, hiszen
munkája már rég megérdemelt volna egy külön albumot. Az Igazából
szerelem 13 évvel ezelőtt érkezett, pont a megfelelő időben. Csak azt
sajnálom kicsit, hogy nem napjainkban, amikor még inkább szükség lenne olyan
alkotásokra, melyek rávilágítanak arra, hogy egyre sötétebb irányba tartó
világunkban azért még mindig találni annyi szépséget és jót, amelyek miatt a
reményt sosem érdemes feladni. .
Bíró Zsolt
2016.12.24.
Tracklista:
1. Jump (For My Love) - Girls Aloud (4:23)
2. Too Lost in You - Sugababes (3:57)
3. The Trouble with Love Is - Kelly Clarkson (3:41)
4. Here with Me - Dido (4:15)
5. Christmas Is All Around - Billy Mack (3:50)
6. Turn Me On - Norah Jones (2:34)
7. Songbird - Eva Cassidy (3:41)
8. Sweetest Goodbye - Maroon 5 (4:48)
9. Wherever You Will Go - The Calling (3:27)
10. I'll See It Through - Texas (4:05)
11. Both Sides Now - Joni Mitchell (4:34)
12. White Christmas - Otis Redding (3:06)
13. Take Me As I Am - Wyclef Jean (feat. Sharissa) (4:18)
14. All I Want for Christmas Is You - Olivia Olson(3:27)
15. God Only Knows - The Beach Boys (2:47)
16. All You Need Is Love - Lynden David Hall (2:30)
17. Sometimes - Gabrielle (3:54)
18. Glasgow Love Theme (2:05) *
19. PM's Love Theme (2:15) *
20. Portugese Love Theme (3:11) *
*írta: Craig Armstrong
|
|
|
|
|