FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations  Jesse Stone - The Ultimate Collection
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Life (Jon Ekstrand)    LIFE  (2017)
       Élet


      

       zene: Jon Ekstrand
       vezényel: Nicholas Dodd
       kiadás éve: 2017
       kiadó: Milan Records
       játékidő: 57:53




         Az idén márciusban mozikba került Élet két nagy sikerű sci-fi jellegzetességeinek keverésével kívánta meghódítani a nézőket, sajnos eléggé felemás sikerrel. A sztori alapjában véve A nyolcadik utas: a Halál történéseire emlékeztet, azonban egy újabb sci-fi, a Gravitáció is a készítők szeme előtt lebegett. E két alkotás erőteljes atmoszféráját, látványvilágát kiválóan visszaadja a Daniel Espinosa rendezte alkotás, s pont ebből a keveredésből kifolyólag lett egy egyedi, hangulatos, egyben rémisztő és izgalmas pillanatokkal szolgáló produkció. Az Alien-filmek jellegzetességei, vagyis az összezárt, kilátástalan helyzetben lévő legénység, a titokzatos, egyre csak fejlődő, az űrhajósokat kajának tekintő lény az Életben is kiemelt szerepet kap. Ugyanakkor a Gravitáció szenzációs, formabontó látványvilága, technikai megoldásai is legalább ennyire meghatározók. Ebből a szempontból kifejezetten innovatív produkcióval állunk szemben, ráadásul e két, mintának tekintett alkotás miliőjét bizonyos jelenetekben egészen parádésan sikerült vegyíteni. Azt, hogy az Élet mégsem lett egy túlságosan sikeres mozi, a horror zsáner egyik rákfenéjének köszönheti, mégpedig a legyőzhetetlen, mindent túlélő gonosznak, illetve az előle rettentő bénácska módon menekülő áldozatoknak. A film egyébként meglepően gyorsan elkészült, hiszen tavaly júliusban kezdődött a forgatás, márciusban pedig már bemutatásra is került, ami - tekintve az igen látványosra sikerült vizuális effekteket - eléggé bravúros teljesítmény.
         A főbb szerepekben Jake Gyllenhaalt, Rebecca Fergusont és Ryan Reynoldsot láthatjuk, akik egy hatfős űrhajós csapat tagjaként a Nemzetközi Űrállomáson a Marsról visszahozott minták vizsgálatát kapták feladatul. Már az anyagot szállító szonda befogása sem úgy halad, ahogyan eltervezték, de az űrhajósokra váró igazi tortúra csak ezután következik. Az egyik mintában idegen, mikroszkopikus marsi organizmusra bukkannak, mellyel bizonyítják, hogy régebben létezett élet a vörös bolygón is. A szenzációs felfedezés okozta eufória azonban hamar tovaszáll. A Calvin névre keresztelt egysejtű ugyanis nemhogy életre kel, de növekedni is kezd, s csakhamar már egy többsejtű különleges organizmussá fejlődik. Nem sokkal később már az intelligencia jeleit is mutatja, amit eleinte csodálattal fogad a legénység, azonban Calvin egy csapásra agresszívvé válik, végül pedig egy elpusztíthatatlan fenevadként az űrhajósok életére is tör.

         A rendező korábban már négy filmje esetében is Jon Ekstrand komponistával dolgozott, ugyanakkor a svéd születésű zeneszerző karrierjében ez idáig még nem következett be az áttörés, így a direktoron kívül mással alig működött együtt. Eddigi legsikeresebb alkotása a szintén Espinosával készített A 44. gyermek volt, az ott alkalmazott stílus, főleg a hangulat terén, az Élet aláfestése esetében is erősen megmutatkozik. A score-ban, igazodva a filmnél is meglévő kettősséghez, Ekstrand is sokat merített mind A nyolcadik utas: a Halál, mind pedig a Gravitáció aláfestéséből. A score több tétele esetében is meglehetősen érezni a hangszerelő-karmester Nicholas Dodd hozzájárulását. Akad néhány kollégája (például Conrad Pope, William Ross), akiknek szintén vannak olyan sajátosságaik, melyek meghatározóvá tudnak válni egy zenében, és emiatt a hangszerelőként való hozzájárulásuk lényegesen fajsúlyosabb. Dodd jól beazonosítható stílusa leginkább David Arnold és Mychael Danna zenéi esetében érezhető, de Clint Mansell muzsikáiból is kihallani olykor jellegzetességeit. Kiváló a szimfonikus zene terén, ez pedig az Élet score-ján is érezhető, hiszen kifejezetten izgalmas és erős mindaz, amit a nagyzenekartól kapunk.
         Sajátos, karakteres score született a filmhez, ami dicséretes, hiszen horror esetében nagy a csábítás a sablonos megközelítés irányába, ám itt még a kötelező ijesztgetős megoldások is kreatív hozzáállást mutatnak. Ezt a már említett kettősség bevetésével, valamint az alkalmazott hangszerek és zenei stílusok egyedi felhasználásával, mixelésével érte el a szerző. Az űr kihaltságát, ridegségét, a legénység elhagyatottságát és reménytelen helyzetét elektronikus zenével fejezte ki. Rögtön a nyitánnyal ("Welcome to the ISS") is jelzi már mindezt. Itt Rebecca Ferguson hangja is szerepet kap, s bár ez rendre zavaró szokott lenni, ám ezúttal nem véletlenül került bele a trackbe, kiváló összetevő lett a színésznő monológja.

         Az albumon azonban leginkább az elektronikus és a szimfonikus részek keveredése a jellemző, s ezek esetében történik meg az a varázs, ami miatt a 2017-es év egyik legjobb aláfestésének mondható Ekstrand munkája. Helyenként az egyre csak áramló elektronikus zenei szőnyegbe szőtte bele a szimfonikus zenekar bizonyos egységeit is, máshol a kettő egyenrangú félként válik a mű építőkövévé. Előbbire példa a "Care to Dance?" vagy a "Like a Bird", utóbbira pedig a "Thrusters", az "Up, Up", a "Where Are You?" hozható fel. Nekem azonban a legjobban azon tételek tetszettek az albumról, ahol egyszerűen eldönthetetlen, hogy szimfonikus vagy elektronikus zenét hallunk ("It's Alive", "Welcome to the ISS"), de az albumzáró, egyik legjobbnak mondható "A Long Way Back" is ezen érdekes tónusú trackek közé tartozik - ezt a megoldást egyébként több tételen belül is gyakran alkalmazta Ekstrand.
         Helyenként a rezesek segítségével, máshol a vonósok bizarr játékával tette különlegessé a hangzást, bár elmondható, hogy a szimfonikusok csak nagyon kevésszer szólnak önmagukban, ám bizonyos helyeken, főleg a mozgalmasabb jelenetek esetében, megszűnik az alárendeltségük, és hangsúlyosan jelennek meg ("Need a Hand?", "Not the Face", "I Thought They Came to Rescue Us"). Ezen tételek esetében a hangzás - agressziót tükrözve - vérbeli horrormuzsikává válik. Az aláfestés mindkét jellemző stílusában helyet kapott a kórus is, azonban a vokális részek inkább csak kiegészítő jelleggel kaptak szerepet. Különösen érdekes pontjai a score-nak az idő múlását megjeleníteni hivatott zakatoló, hol monoton, hol egyre feszültebben pulzáló, kavargó hatásokkal átitatott tételek ("Sprinklers", "Spacewalk"). Nagy érdeme a zenének, hogy a film alatt kiváló hangulatteremtőként működik, az egyébként is klausztrofób jeleneteket még hatásosabbá, nyomasztóbbá teszi. Ezek esetében mutatkozik meg a szerző lírai oldala is, bár itt egy kis bátortalanság is megfigyelhető, de a "Goodnight, Earth", vagy a csendes indításból erőteljes epikus muzsikává érő "Godspeed, Doctor" azért még így is nagyon jó tételek.

         Az űr kihaltságához remekül passzoló borongós, már-már az ambientek egyszerűségébe hajló elektronikus részek kiemelt szerepet kapnak a filmben, ezeket hangeffektekkel sem nyomta el a direktor. Emiatt az Élet aláfestése is azon szerencsés score-ok körébe tartozik, ahol lényegi összetevőként jelentkezik a zene, meghatározó elemként, szerves alkotórésze az egész produkciónak. Nehéz eldönteni, hogy Jon Ekstrandban van-e ennél több, ám aki képes volt egyszer már egy ennyire hatásos és helyenként nyomot hagyóan emlékezetes muzsikát írni, az máskor is előállhat ilyennel.


    Gregus Péter
    2017.05.14.




    Tracklista:

      1. Welcome to the ISS (4:31)
      2. It's Alive (3:54)
      3. Like a Bird (2:10)
      4. Care to Dance? (1:38)
      5. New Best Friends (1:29)
      6. Need a Hand? (3:12)
      7. Not the Face (1:21)
      8. Sprinklers (4:14)
      9. Spacewalk (5:35)
    10. Thrusters (3:53)
    11. Up, Up (4:39)
    12. I Thought They Came to Rescue Us? (4:28)
    13. Goodnight, Earth (3:44)
    14. What Are You? (5:25)
    15. Godspeed, Doctor (5:02)
    16. A Long Way Back (2:39)






    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Kulics László

    Pavlics Tamás

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Az Alien-filmek zenéi

    Daybreakers

    Noah

    Red Riding Hood

    További kritikáink
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron
  • Scream: The TV Series

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam