FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations  Jesse Stone - The Ultimate Collection
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - In the Heart of the Sea (Roque Baños)    IN THE HEART OF THE SEA  (2015)
       A tenger szívében


      

       zene: Roque Baños
       vezényel: Roque Baños, James Seymour Brett
       kiadás éve: 2015
       kiadó: WaterTower Music
       játékidő: 88:51




         2015 decemberében került a mozikba Ron Howard rendező nagyszabású hajós eposza, A tenger szívében. Nathaniel Philbrick regényének adaptációját nem ok nélkül nevezik egy új Moby Dick-mozinak, hiszen a történetet, a karaktereket és a korszakot tekintve is sok hasonlóság mutatkozik a két alkotás között. A párhuzam ennél azonban jóval szorosabb, lévén A tenger szívében a Moby Dick regény alapjául szolgáló, valóban megtörtént eseményeket meséli el. A film tulajdonképpen egy visszaemlékezés, mely során a legendás könyv írójának, Herman Melville-nek (Ben Whishaw) meséli el a szerencsétlenül járt Essex bálnavadászhajó legénységének egyetlen élő tagja az óriási cet és a hajó találkozását, majd a legénység kálváriáját. A legénység akkori legifjabb tagja, Thomas Nickerson (Tom Holland) mára már az események szörnyű emléke miatt megkeseredett öregemberként (Brendan Gleeson) nehezen áll kötélnek, hogy a hajó és a bálna összecsapásának sötét, embert próbáló történetét elmesélje, ám végül mégis megteszi. A Csendes-óceán déli részére kihajózó, bálnára vadászó Essex egy hatalmas cetraj nyomába ered. A hónapok óta tartó utazás és a zsákmány elmaradása miatt meggyötört legénység öröme azonban nem tart sokáig, ugyanis egy hatalmas óriásbálna bosszújától vezérelve megtapasztalja a tenger dühét és erejét. A hajó elsüllyedése után a legénység megmaradt tagjai három csónakon vágnak neki a végtelen óceánnak, egyetlen reményük, hogy elérjék Amerika több ezer kilométerre lévő partjait. Útjukat eleve nehezíti a tapasztalatlan, ám családja által támogatott kapitány (Benjamin Walker), valamint a gyakorlott, de a ranglétrán előre nem jutó első tiszt, Owen Chase (Chris Hemsworth) rivalizálása, a hajótörés után azonban a vetélytársaknak muszáj összefogni, hogy élve megússzák a szerencsétlenséget.

         Howard rendezői pályafutásában csak kevés törést láthatunk, hiszen ha kritikailag nem is aratott olykor sikert egy-egy filmje, a közönség általában megmentette, ám ennek a fordítottjára, vagyis az alacsony bevétellel rendelkező, de kritikai sikert arató alkotásra is több példa akad. A 2010-es évek több mint felemásnak nevezhetők karrierje szempontjából. A dilemma minden szempontból bukás, míg a Hajsza a győzelemért egy izgalmas mozi volt, ám a közönséget hidegen hagyta, és sajnos ez a sors várt A tenger szívébenre is. Hiába izgalmas alkotásról van szó, a téma nem győzte meg a nézőket, így a bevétel jócskán alatta maradt a várakozásoknak. Az USA-ban kifejezetten nagy bukás is lett a maga 25 milliós bevételével, amihez nemzetközi fronton nem sikerült még hetvenmilliót sem hozzátenni, így a bevétel a százmilliós gyártási költséget sem hozta vissza. Ezzel ez lett Howard legnagyobb bukása, ráadásul a rendező következő alkotása, az Inferno is jóval szerényebb bevételt ért el a vártnál, így a lejtőn való megállás sajnos még várat magára.
         A férfias történet szereplőgárdájában jószerivel csak férfiakat láthatunk, ám Howardnál ez nem szokatlan. Azonban míg a Lánglovagok vagy az Apollo-13 esetében az összezártságból, az egymásrautaltságból, a túlélésért való küzdelemből tenyérizzasztó film keveredett, addig A tenger szívében kicsit feláldozza az izgalmat a látvány oltárán. Kétségkívül szemkápráztató néhány jelenet, a 3D-s hatások is működnek, a tengeri pokol pedig hozza azt a szintet, amit az ezen a téren etalonnak számító Viharzóna, vagy az új mérföldkőnek mondható Viharlovagok is felvonultat. Mindazonáltal az egész produkciót egyfajta feleslegesség lengi be: kalandfilmnek helyenként túl lírai, drámának túl sablonos, eposznak túl kevés, könnyed esti tévézésnek pedig a látványorientált elemek miatt nem nevezhető.

         Noha Howard csak ritkán cserélgeti zeneszerzőit, azonban A tenger szívében esetében egy új alkotót próbált ki a spanyol Roque Baños személyében. A 49 éves zeneszerző hazájában már a kilencvenes évek végétől komponál filmekhez, olyan alkotásokhoz írt aláfestést, mint A gépész vagy az Alatriste kapitány. Azonban a nemzetközi áttörést karrierjében csak a 2013-ban bemutatott horror, a Gonosz halott hozta meg, azóta pedig egyre keresettebb nemzetközi fronton is. Mivel a film utómunkálatai öt hónapot vettek igénybe, és végig Európában zajlottak, így egy európai zeneszerzőre volt szüksége a stábnak. Howard több lehetséges jelölttel is számolt, ám Guillermo del Toro és Hans Zimmer javaslatára végül Roque Baños mellett tette le a voksát, bár ebben nyilván a spanyol adóvisszatérítés is szerepet játszott, lévén a film egy részét spanyol felségvizeken vették fel. Baños már a mozi készítésének közepén belecsöppent a munkálatokba, mivel a rendező szerette volna, ha tisztában van a történet menetével és a karakterek fejlődésével. Howard kifejezetten zeneközpontú filmet képzelt el, ahol a score az egyik főszereplővé lép elő, ennek megfelelően lett hangsúlyos összetevője a mozinak a zene. Úgy elemezte az aláfestést a komponistának, mintha egy színészt vezetne a szerep megformálásában. A szerző elmondása szerint, ha valamivel nem volt teljesen elégedett a direktor, addig nem hagyta békén, amíg az elvárásnak megfelelő muzsikát nem produkált. A rendező modern hangzást szeretett volna, és nem egy klasszikus zeneszerzői hozzáállást, azonban az érzelmek és az izgalmas mozi megkövetelte a szimfonikus muzsikát. Baños ugyanazt az utat követte, amit a Howarddal régebben gyakorta közösen dolgozó James Horner vagy Hans Zimmer is, a hasonló hangzás pedig jól érezhető az aláfestésen. A mérleg nyelve inkább a Zimmer által képviselt irány felé billen el jobban, kicsit fura is, hogy Baños a munkásságában korábban tetten nem érhető osztinátók és Remote Control-hangzás irányába indult el, bár ebben minden bizonnyal a felette szoros kontrollt gyakorló rendező a ludas.
         A forgatás felénél már kapott anyagot, s ezek alapján indulhatott el a témák és a stílus kidolgozása. Három főbb motívum található a score-ban, bár ezek egyike sem lép elő vezérré, sőt inkább mindegyik epizodista. Az első a főhős, Owen Chase motívuma, mely igazán a film végén mutatkozik meg, s az album három legszebb tétele is ehhez kapcsolódik. A "Homecoming" és a "The Story Is Told" is maradandó értékekkel rendelkező drámai kompozíciók, ám a stáblista alatt felcsendülő "The White Whale Chant" mutatja be a téma igazi szépségét - már önmagában ezért a három tételért is érdemes megismerkedni a score-ral. A himnikus, vokális "The White Whale Chant" szándékosan került a stáblista alá, ezzel szerették volna elérni, hogy a néző maradjon még a helyén, s gondolkodjon el a látottakon, a történet üzenetén. A bálnák is saját témát kaptak, de ennek alkalmazása sem lett túlzásba víve, leginkább a bálnavadászatoknál hallható, például a "Blows"-ban, a "Lower Away"-ben vagy a "The Attack" végén. A siratószerű, szomorú megoldás szándékoltan a szörnyű, horrorisztikus pusztításra hívja fel a figyelmet. A "Blows" rejti a harmadik témát is, a vadászok dallamát, mely egy hősies, indulószerű, rezeseken megszólaló motívum, ennek kezdeménye az "Essex Leaving Harbor" tételben is hallható.

         A film hármas osztagúsága, vagyis a kihajózás, a vadászat, illetve a túlélésért folytatott küzdelem zeneileg is más tónusokat eredményezett. A mozi elején a kalandé, a lendületé és a reményteli utazásé a vezérszerep. A "Chase Walking Nantucket" ír jig alapokon nyugvó pörgős zenéje, a kihajózást aláfestő "Essex Leaving Harbor", a tengeri viharral való küzdelem alatt hallható "The Knockdown" jelzi mindezt az albumon. A következő harmadban a vadászaté a főszerep. A rendkívül lendületes, izgalmas, kifejezetten élvezetes "Blows" vezeti ezt fel, az "A Thousand Leagues Out" esetében a pezsgést egy kis dél-amerikai tónussal színezi a szerző, a "Lower Away" és a "The Attack" pedig egy újabb, ám drámai végkifejletbe torkolló vadászatot festenek alá. A középső és az utolsó harmad között egy zenei átvezetés is megfigyelhető: ez az "Abandon Ship", mely még magán hordozza a férfias lendületességet, de megjeleníti a hősök előtt álló reménytelen küzdelmet is. A záró rész a kilátástalanság, a túlélésért vívott küzdelem fejezete. A himnikus "Separations" után itt már zeneileg is nagy a fordulat, lassul a tempó, ambient és horrorzenei elemek jelennek meg, a szimfonikusok háttérbe szorulnak. A "The Second Attack", a "Lost at Sea", a "Desert Island", a "Finding the Dead" zeneileg ugyan kifejezetten érdekes kompozíciók, ezekben jön elő igazán a komponista valódi zenei látásmódja, azonban annyira elütnek az előzményektől, hogy nemes egyszerűséggel a kronologikus helyükről kiragadva, csak mint bónusz tétel kaptak helyet az albumon.
         A szerző sok népi hangszert is használt, sejtelmes vokális megoldásokat vetett be, és a szimfonikusok mellett olyan egyedi instrumentumokat is alkalmazott, mint a didzseridu vagy az üvegharmonika. A legkülönösebbet azonban az ütősökkel alkotta, mivel nem akart klasszikus dobokat bevetni, így azt ötlötte ki, hogy olyan eszközöket vet be dobként, melyek fellelhetők egy hajón. Howard jóvoltából feljutott a forgatáson használt hajókra, ahol aztán két napon keresztül rögzítették a vitorlák, a kötelek, a hajótest, a szigonyok és egyéb felszerelések hangját, amint azok egymásnak ütődnek. Ebből végül egy olyan hanggyűjtemény alakult ki, amelyet Baños a zene során ütősként használva bevethetett. Emellett a természet erőivel küzdő hajósok szenvedését megjelenítendő, természeti hangokat is belekevert a muzsikába, így szél, tengeri morajlás, víz áramlása és csobogása is része a score-nak.

         Látható, hogy rendkívül összetett, egyáltalán nem szokványos zeneszerzési és előadási módszer vezetett el A tenger szívében aláfestésének létrejöttéhez. Nem biztos, hogy első hallgatásra összeáll valakinél mindaz, amit a szerző létre kívánt hozni, de aki időt ad ennek a muzsikának, az egy igencsak erős, részleteiben és összhatásában is élvezetes zenével lesz gazdagabb, melyet joggal nevezhetünk 2015 egyik legjobbjának.


    Gregus Péter
    2017.04.16.




    Tracklista:

      1. Arriving Nickerson's Lair (2:51)
      2. Chase Walking Nantucket (2:05)
      3. Farewell (2:47)
      4. Young Nickerson (2:16)
      5. Essex Leaving Harbor (3:06)
      6. The Knockdown (6:15)
      7. Blows (7:07)
      8. A Thousand Leagues Out (3:23)
      9. Lower Away (3:54)
    10. The Attack (5:48)
    11. Abandon Ship (6:09)
    12. Separations (4:29)
    13. Stand Off (3:10)
    14. Homecoming (7:32)
    15. The Story Is Told (6:41)
    16. The White Whale Chant (4:38)
    17. Meeting Old Nickerson (Bonus Track) (2:26)
    18. The Second Attack (Bonus Track) (4:19)
    19. Lost at Sea (Bonus Track) (2:50)
    20. Desert Island (Bonus Track) (3:44)
    21. Finding the Dead (Bonus Track) (2:04)
    22. End Credits (Alternate Version / Bonus Track) (1:17)






    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Kulics László          nem értékelte

    Pavlics Tamás          nem értékelte

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Alatriste

    Don't Breathe

    Evil Dead

    The Perfect Storm

    További kritikáink
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron
  • Scream: The TV Series

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam