FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Oscar  Captain Power and the Soldiers of the Future  Mary Shelley  Battlefield Earth  Krypton  Captain Marvel  Bless the Child  Cold Pursuit  Joe Versus the VolcanoSix Days Seven Nights  
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Ólafur Arnalds a Müpában
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Geostorm (Lorne Balfe)

    Filmzenékről röviden



      GEOSTORM (2017)
      Űrvihar


      

       zene: Lorne Balfe
       vezényel: Nick Glennie-Smith
       kiadás éve: 2017
       kiadó: WaterTower Music
       játékidő: 52:20




        A 2017 egyik legnagyobb bukásaként számon tartott Űrvihar szerint a közeli jövőben a globális felmelegedés hatásait nyögő emberiség összefog, és létrehoz egy az egész Föld időjárását befolyásolni képes űrbéli létesítményt, mely egyszer csak meghibásodik, ezáltal katasztrófák sorát idézi elő. Efféle történetekkel leginkább a B kategóriás opuszokra építkező tévécsatornákon találkozhatunk, hiszen minden van benne, amit már milliószor láthattunk: például felhőkarcolókra rontó óriáshullámok, veszélybe kerülő, de szerencsésen megmenekülő kutya, vagy épp intelligens törésvonal, mely mindig a szereplők autóját követve reped. A Roland Emmerich világpusztításainál producerként és/vagy íróként edződő, rendezőként itt debütáló Dean Devlin - Gerald Butlerrel a főszerepben leforgatott - alkotásának nehezen lehetne bókolni azzal, hogy megelőzte a korát, mert itt inkább a kor előzte meg a produktumot, hiszen az efféle katasztrófamozik felett alaposan eljárt az idő, és ez még úgy is igaz, hogy egy súlytalan krimiszállal lett bővítve a paletta. Az viszont egyenesen tragikus, hogy mindezek ellenére egészen tűrhetően szórakoztam rajta, holott például a "nagy előd", azaz Emmerich 2012 és A függetlenség napja: Feltámadás című mozijait kifejezetten utáltam. Az agyfélrehajításra ösztönző, teljesen komolyan vehetetlen, a kötelező sablonokat egymás után pipálgató látványmozik kategóriájában ugyanis a maga abszolút középszerűségében is egy látványos, működőképes termékként tekinthetünk az Űrviharra. Mindenesetre aláhúznám a termék szót, mert érték után felesleges itt kutatni.

         Eredetileg egy török származású zeneszerzőnő, Pinar Toprak lett volna a dallamfelelős, aki pályáját Hans Zimmer egykori Media Venturesében kezdte, de ahogy annak idején Zimmer mellől, úgy most a stáblistáról is nyoma veszett. Ennek oka az lehetett, hogy a tesztvetítéseken leszereplő alkotás sokáig dobozban hevert, a kármentésre érkező, a stáblistáról hivatalosan egyaránt lemaradó Jerry Bruckheimer producer és Danny Cannon direktor (Dredd bíró, Gotham) pedig az újravágott jelenetekhez egy rutinosabb komponistát akart bevonni. Így esett a választásuk Zimmer egy másik tanítványára, Lorne Balfe-ra, akiről nem lehet kijelenteni, hogy ide írt művével új utakra merészkedett volna, hiszen pontosan azt kapjuk, amire számítunk, azonban kijelenthető, hogy egy efféle akció-katasztrófafilmhez épp ilyesmi illik.
        A hangzást illetően a szimfonikus muzsikák rajongói találhatnak kivetnivalót, mert ugyan nagyzenekar is jelen van egy régi motoros, Nick Glennie-Smith (Katonák voltunk) vezényletével, de halljuk szoftverzenekar és néhol hangmintakórus virtuális tagjait is, magyarán nem éppen a klasszikus álomgyári hangszerelés hívei találják meg itt a számításukat. A valódi zenekar - ahogy az Balfe műveinél rendszeres - fel van tehát dúsítva, de élvezhetetlen túldigitalizálásról azért nincs szó, leszámítva az akciófilmek előzeteseiben a mai napig feltűnő, torzított hajókürthangszerű effekt itteni változatát, mely kifejezetten idegesítő, ráadásul sokszor megtöri a pörgősebb szerzemények ívét. A természeti csapásokat szemléltető nyitány alatt szóló tulajdonképpeni főtéma kellően fenyegető és mogorva, a vonósok pedig majdnem szétfűrészelik hangszerüket a dinamikus trackekben, és az ütősök sem unatkoznak. Az aláfestés legjobb mozzanatai viszont nem a földi robbanások, az űrbéli kalandok vagy a menekülések alá íródtak, hanem az érzelmesebb pontokhoz, ahol kimondottan kellemes pillanatoknak lehetünk fültanúi.
        Amikor a tavaly októberi premier tájékán egymás után kétszer is végighallgattam az Űrvihar zenéjét, kicsit sem fogott meg. Ezt idén követte még egy próbálkozás, amikor már elkezdtem hümmögni, de igazán akkor került a helyére, miután megnéztem a filmet. Nem állítható, hogy elképesztő erővel támogatja a zene a képeket, mégis egészen jól helytáll, és miután úgy hallgattam újra többször is, hogy megjelentek előttem a jelenetek, kicsit még meg is kedveltem. A pontszámot viszont az döntötte el, hogy annyira azért nem hatásos, hogy valaha is újra akarjam hallani.


         Kiemelkedő tételek: Nature Warning, Goodbye, Take-Off, Geostorm, May Day, Family


    Bíró Zsolt
    2018.04.14.




    Tracklista:

    1. Nature Warning (03:13)
    2. President Meeting (03:48)
    3. What About Us (02:07)
    4. Hong Kong Falling (03:49)
    5. Unspoken Code (03:52)
    6. Lightning Chase (05:07)
    7. Goodbye (02:09)
    8. Take-Off (03:01)
    9. Code Break (02:07)
    10. Spacewalk (02:37)
    11. Satellite Destruction (02:32)
    12. Office Raid (02:14)
    13. Zeus (02:37)
    14. Geostorm (07:18)
    15. May Day (03:28)
    16. Family (02:21)





    További kritikáink
  • Bird Box
  • Dark City
  • Species
  • Venom
  • Die Hard: With A Vengeance
  • Die Hard 2: Die Harder
  • Die Hard
  • The Grinch
  • Anaconda
  • Evolution
  • Himalaya - The Rearing of A Chief
  • Bohemian Rhapsody
  • Deep Blue Sea
  • On Deadly Ground

  • Filmzenékről röviden
  • Bodyguard
  • Searching
  • How the Grinch Stole Christmas!
  • Isle of Dogs
  • The Ritual
  • A Wrinkle in Time
  • Geostorm
  • Death Wish
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Dark
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III

  • Interjúk
  • Hrutka Róbert: Szívvel-lélekkel
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A The Man in the High Caslte zenéje
  • A Terminátor-filmek zenéje
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi

  • További írásaink
  • A Filmzene.net jövőjéről...
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam