ALIEN - Complete Score (1979)
A nyolcadik utas: a Halál
zene: Jerry Goldsmith
vezényel: Lionel Newman
kiadás éve: 2007
kiadó: Intrada Records
játékidő: 126:19
Harminc éve tűnt fel először a vásznon a Nostromo kereskedelmi űrhajó, melynek héttagú legénysége egy különös életformával került szembe. Ridley Scott sci-fije mára a filmtörténelem egyik kötelező darabjaként van számon tartva, hozzáteszem, nem alaptalanul, hiszen egyes jelenetei mai napig képesek megborzongatni a nézőt.
Az alkotás nyomasztó hangulatához nagymértékben járult hozzá Jerry Goldsmith szerzeménye is, amely ennél tökéletesebben már nem is illeszkedhetne a képi világhoz. "A nyolcadik utas: a Halál" népszerűsége és sikere a score-ra is rányomta bélyegét, melyet első ízben a filmmel egy időben jelentettek meg bakeliten. 1988-ban ugyanezen hanganyag került fel a Silva Screen gondozásában megjelent CD-re, a teljes zenei anyag debütálása pedig a DVD megjelenésével érkezett el, ahol is önálló zenei sávként találhattuk meg Goldsmith szerzeményét - s persze elkezdtek megjelenni a nem hivatalos DVD isolated score-ok is.
Az elmúlt közel egy évtizedben a Silva-CD már csak aukciós oldalakról volt elérhető (ára pedig negyven-hetven dollár között mozgott), az Intrada munkatársai pedig elérkezettnek látták az időt arra, hogy pótolják a hiányt, mindezt pedig tették úgy, hogy közben az eddigi megjelenéseket megfejelték. A két lemezt négy fejezetre osztották: az elsőt a Goldsmith által eredetileg elképzelt teljes zenei anyag indítja (ez közel hatvanpercnyi hallgatnivaló), amit aztán a film és Scott által megkívánt átiratok követnek. A második lemezre a bakelit hanganyaga került, illetve további, többek között demonstrációs számok hallhatók. Egyszóval valóban minden szinten betekintést nyerhetünk ebbe a zenébe, melynek hallgatása során érdemes végigolvasni a huszonnyolc oldalas könyvecskét is, amiben mindent megtudhatunk arról, hogy milyen út vezetett a felkéréstől a zene születéséig. Így fény derül arra, hogy egyes részeket miért kellett Goldsmith-nek átírnia, illetve azok milyen körülmények között lettek újra feljátszva, valamint a jegyzet kitér arra is, hogy a kezdetben tempekkel alátámasztott filmben hogyan maradhattak benne a stúdió döntése alapján az eredetileg támasztékul szolgáló "Freud: a titkos szenvedély" nyitányának, valamint a "Charcot's Show" című tételének a részletei.
Jómagam az elvakult Alien-rajongók közé tartozom, ebből adódóan pedig minden zenéből szerettem volna az első megjelenésnél bővebb változatot. Először a Varése jelentkezett az "Aliens" deluxe edition score-jával, majd következett ez, a klasszikus trilógiából tehát már csak a harmadik rész lóg ki ilyen téren. Legnagyobb örömömre felkerült a korongra a film alatt is hallható, Goldsmith első elgondolásánál jóval sötétebb nyitány ("Main Title") is, továbbá az olyan kiváló jelenetek kísérői, mint a macska, Jones keresése ("Cat Nip" és "Here Kitty"), vagy Dallas és az idegen szellőzőjáratban történő találkozása ("The Shaft"). Utóbbi vagy bármely más plusz tétel képsoroktól elkülönített hallgatása azonban már nagyobb befogadóképességet igényel, mint az első változat tételei, amire a legjobb példák talán a "The Eggs" és a "The Cupboard", melyek egyébként zseniálisan illeszkednek a filmhez. Goldsmith kísérletezős kedve tehát itt sem hagyott alább, mint a már említett "Freud", a "The Planet of the Apes", a "The Omen" vagy a "The Swarm" esetében sem, melynek eredményeként ezúttal is olyan zenei megoldásokkal találkozhatunk, mint amilyenekkel Bartók Béla, Ligeti György vagy Igor Stravinszkij műveiben. Az alapvetően rideg és idegen zenekari hangzásról olyan különleges hangszerek gondoskodnak, mint például a chonch (kagyló), melynek hátborzongató öblös hangját Goldsmith alien-effektnek nevezte el (ez hallható például a "The Passage"-ban is), az igen érdekes alakú fúvós hangszer, a serpent vagy az ősi ausztrál fúvós hangszer, a didgeridoo.
A nagyobb összképet nyújtó kiadvány azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindenki számára pozitívabb élményt biztosít majd, melynek oka a fent említett, olykor kakofón tételekben keresendő, amikkel azon rajongók lesznek elégedettek, akiknek eddig hiányérzetük volt. Amit mindenképpen érdemes elkövetni ezzel a kiadvánnyal kapcsolatban, az az alternatív változatok meghallgatása, és összevetése, aminek lehetősége tulajdonképpen e kiadvány igazi érdeme.
Kulics László
2009.07.30.
Tracklista:
CD 1
1. Main Title (4:12)
2. Hyper Sleep (2:46)
3. The Landing (4:31)
4. The Terrain (2:21)
5. The Craft (1:00)
6. The Passage (1:49)
7. The Skeleton (2:31)
8. A New Face (2:34)
9. Hanging On (3:39)
10. The Lab (1:05)
11. Drop Out (0:57)
12. Nothing to Say (1:51)
13. Cat Nip (1:01)
14. Here Kitty (2:08)
15. The Shaft (4:30)
16. It's A Droid (3:28)
17. Parker's Death (1:52)
18. The Eggs (2:23)
19. Sleepy Alien (1:04)
20. To Sleep (1:56)
21. The Cupboard (3:05)
22. Out the Door (3:13)
23. End Title (3:09)
(1-23 the complete original score)
24. Main Title (4:11)
25. Hyper Sleep (2:46)
26. The Terrain (0:58)
27. The Skeleton (2:30)
28. Hanging On (3:08)
29. The Cupboard (3:13)
30. Out the Door (3:02)
(24-30 the rescored alternate cues)
CD 2
1. Main Title (3:37)
2. The Face Hugger (2:36)
3. Breakaway (3:03)
4. Acid Test (4:40)
5. The Landing (4:31)
6. The Droid (4:44)
7. The Recovery (2:50)
8. The Alien Planet (2:31)
9. The Shaft (4:01)
10. End Title (3:08)
(1-10 the original 1979 soundtrack album)
11. Main Title (film version) (3:44) *
12. The Skeleton (alternate take) (2:35) *
13. The Passage (demonstration excerpt) (1:54) *
14. Hanging On (demonstration excerpt) (1:08) *
15. Parker's Death (demonstration excerpt) (1:08) *
16. It's A Droid (unused inserts) (1:27) *
17. Eine Kleine Nachtmusik (source) (1:49) *
* bónusz tételek
|
|
