FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Oscar előtt, Oscar után - 2016
     







    Oscar előtt...

         Kétség sem fér hozzá, hogy a filmvilág legrangosabb és legpatinásabb díjkiosztójának az Oscar-gála számít. Az első ízben 1929-ben megrendezésre került, nagy felhajtással és rivaldafénnyel övezett díjátadót mindenki ismeri és várja, ugyanakkor legtöbbször csak az olyan főbb kategóriák ragadnak meg az emlékezetekben, mint a legjobb férfi, illetve női fő- és mellékszereplő, a legjobb rendező, a legjobb film, valamint a legjobb forgatókönyv. A mindezeken felüli, közel húsz további csoportot pedig sajnálatos módon amolyan másod-, illetve harmadvonalbeli tényezőként kezelik, holott például egy kiemelkedő díszlet, operatőri munka vagy éppen zenei aláfestés nélkül éppúgy élvezhetetlenné válna az adott alkotás, mint a jó történet, a remek rendezői látásmód vagy a nagyszerű színészi játék hiányában.
         Mielőtt belemerülnénk az idei felhozatal ismertetésébe, továbbá az esélylatolgatásba, néhány gondolat erejéig tekintsünk vissza a múltba, s nézzük meg, mióta is értékeli az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia a produkciók score-ját. A nomináltak listáján 1935-ben tűntek fel először a zenék, amelyek három kategóriára lettek osztva: legjobb betétdal, legjobb eredeti filmzene, valamint legjobb musical/adaptáció. E trión belül 1938 és 1946 között nemegyszer tíz-tizenkét zenét is jelöltek, 1947-ben azonban mindezt ötre csökkentették, s ehhez azóta is tartják magukat a társaság ítészei. Már a kezdetektől fogva megfigyelhető, hogy a legjobb eredeti filmzene jelöltjei elsősorban a drámák vagy történelmi eseményt feldolgozó alkotások muzsikáiból kerültek ki, az akciófilmek, a thrillerek, a sci-fik, valamint a vígjátékok aláfestései pedig csak nagy ritkán tűnnek fel, aminek oka abban keresendő, hogy a zenék jobbára az esélyes, illetve nagy visszhangot keltő filmek révén kerülnek a bizottság látómezejébe, nem pedig önnön teljesítményük okán.



    Esélylatolgatás:

         A február 28-án, immáron nyolcvannyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő esemény a legjobb eredeti filmzene kategória szempontjából kellően színesnek nevezhető. A latolgatás ezúttal igen érdekes vállalkozás, hiszen az idei mezőnyben két veterán komponistánk is van: John Williams és Ennio Morricone, akik gazdag munkásságuk révén mindenképpen előnyt élveznek. Ennio Morricone az Aljas nyolcashoz készült művével a Golden Globe- és a BAFTA-díjat egyaránt bezsebelhette, ám esetében nemcsak az a kérdés, hogy az életmű-Oscarja mellé kap-e végre "igazi" elismerést, hanem az is, hogy a történelem megismétli-e önmagát. 1987-ben ugyanis a szerző A misszió zenéjéért a BAFTA-t és a Golden Globe-ot egyaránt megkapta, az Oscart azonban nem neki ítélték, hanem Herbie Hancocknak a Jazz Párizsban score-jáért, s ekkor egy időre el is fordult Hollywoodtól. Míg Morriconét a western vonalán találta meg újfent a jelölés, addig Williams is egy, az életművét igencsak meghatározó szegmens újabb eleme okán került ismét a listára: a Star Wars - Az ébredő Erőhöz szállított muzsika révén. Williams eddig hét Star Wars-epizódhoz írt dallamokat, melyek három nominálást és egy szobrot kaptak, a legfrissebb műve pedig az ötvenedik Oscar-jelölést hozta meg a Maestro számára.
         Esélyesnek mondható még Thomas Newman, aki rendkívül korrekt muzsikát szállított le Steven Spielberg kémfilmjéhez, a Kémek hídjához. E mozival kapcsolatban eredetileg az a hír járta, miszerint Williams szolgáltatja majd a dallamokat, ám a szerző betegsége okán a feladat Newmanre hárult, aki egy oroszos hangzásvilággal fűszerezett, kellően hangulatos művet állított össze az alkotás számára. Oscar ringjébe szállhatott továbbá az izlandi Jóhann Jóhannsson is, aki tavaly A mindenség elmélete révén izgulhatta végig a díjkiosztót, most pedig a Sicario - A bérgyilkoshoz készült műve okán, melyet a filmkritikusok világszerte az alkotás egyik legfontosabb pontjaként emlegettek. Az ötödik nominált muzsika a Patricia Highsmith The Price of Salt című kötetének adaptációjaként napvilágot látott Carol megannyi szép tétellel tűzdelt kísérete, melyet az élete első jelölését bezsebelő Carter Burwell jegyez.

         A legjobb betétdal kategória vonatkozásában a 007 Spectre - A Fantom visszatér főcímzenéjét, a Golden Globe-bal is jutalmazott "Writings on the Wall"-t tartom a legesélyesebbnek, ám ha nem ez, akkor valószínűsíthetően Lady Gaga "Til It Happen to You"-ja, vagy A szürke ötven árnyalatában felcsendülő "Earned It" című szám kapja majd a szobrot. Azért valószínű, hogy a győztes mindenképpen ebből a trióból kerül majd ki, mert a hozzájuk kapcsolódó filmek, illetve a felvételek előadói kellően húzónévnek számítanak, szemben a Racing Extinction és az Ifjúság dalainak előadóival.


    Kulics László
    2016.02.21.

    ...Oscar után

         Ha úgy vesszük, a díjátadó nem okozott nagy meglepetést, más szemszögből a meglepetés hiánya a meglepetés. Megtörténhetett volna, hogy az újraindult Star Wars-folyam első darabja, Az ébredő Erő zenéje magával ragadja az akadémiai tagokat, és John Williamst díjazzák. Ahogy az is, hogy a várakozásokkal ellentétben elismerés nélkül távozó Carol (és Carter Burwell) kapja meg a legjobb filmzenéért járó aranyszobrot, a hasonló esetekben ugyanis egyfajta vigaszdíjként funkcionál egy filmzenei Oscar: kapott is a mozi elismerést, meg nem is. Ahogy némi esély arra is nyílott, hogy az ítészek megkönyörülnek végre Thomas Newmanen, a filmzenék Leonardo DiCaprióján, és annyi meglóbált mézesmadzag után (13 jelölés!) végre nem hagyják üres kézzel távozni. A legkisebb esélyekkel induló talán Jóhann Jóhannsson volt, ám az ő karrierje mindössze három éve, a Fogságbannal lendült be igazán, ezért nem kis szó, hogy máris kétszeres jelöltként tekinthet magára.

         Végül azonban Ennio Morricone vihette el a díjat az Aljas nyolcashoz komponált művével. Egyfelől örömteli, hogy az idős mester tehetsége és hosszú, megszámlálhatatlan emlékezetes ponttal tarkított pályája végül nem csak azzal az életműdíjjal lett elismerve az Akadémia részéről, melyet még 2007-ben adtak át neki. Ugyanakkor egy alaposan megkésett szoborról is beszélhetünk: mintha csak az utolsó pillanatban kapcsoltak volna az ítészek, hogy a lassan 90 éves Maestrónak nem csupán a teljes életműve elismerésre méltó, de annak elemeire is hárulhatott volna több figyelem. Elvégre számtalan remekműve még csak a jelölésig sem jutott el, a célegyenesben pedig olyan filmjeinek zenéi véreztek el, mint a Mennyei napok, A misszió, az Aki legyőzte Al Caponét, a Bugsy és a Maléna. Nem kell ahhoz a jövőbe látnunk, hogy kijelenthessük: Morricone most díjazott, meglehetősen monoton műve valószínűleg sosem válik olyan klasszikussá, mint számos korábbi szerzeménye, sőt az ismertebb darabjai közül is az egyik legkevésbé közkedvelt lesz. Mindazonáltal ki az, aki irigyelné tőle azt az elismerést, melyet - ha még komolyan veszi egyáltalán némelyik korábbi díjazott láttán ezt az egészet - talán pályája megkoronázásának tarthat. Akár egyfajta második életműdíjként is felfoghatjuk tehát az Aljas nyolcashoz írt szerzeményének díjazását, ha már egyszer a még emlékezetesebb darabjait annyira szembetűnően ignorálta annak idején az Akadémia.

         A legjobb betétdal nyertese Sam Smith felvétele lett a 007 Spectre: A Fantom visszatérből, azonban a fogadóirodák valószínűleg erre fizethették a legkisebb nyereményt, annyira biztos befutónak tűnt. Az egyik leggyengébb Bond-dalból (melyről a szerzők nagyképűsködve közölték, hogy húsz perc alatt írták meg) nem lesz új "Skyfall", Adele száma sikerének és színvonalának a nyomába sem érhet, és azzal ellentétben a legtöbb rádiócsatorna valószínűleg most, az Oscar-átadó apropóján játszotta le utoljára.



    Bíró Zsolt
    2016.02.29.


         Az idei Oscar-jelöltek filmzenei vonatkozású listája:


        Legjobb eredeti filmzene



         The Hateful Eight - Ennio Morricone

         Bridge of Spies - Thomas Newman
         Carol - Carter Burwell
         Sicario - Jóhann Jóhannsson
         Star Wars: Episode VII - The Force Awakens - John Williams









        Legjobb betétdal


         "Writing’s On the Wall" (Spectre) - Sam Smith, Jimmy Nape

         "Earned It" (Fifty Shades and Grey) - The Weeknd, Stephan Moccio
         "Manta Ray" (Racing Extinction) - J. Ralph, Antony Hegarty
         "Simple Song #3" (Youth) - David Lang
         "Til It Happen to You" (The Hunting Ground) - Diane Warren,
         Lady Gaga

















    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam